Így csalják szét az érettségit

oktatás
2013 május 05., 10:01
  • A kémheadsetet csak detektorral szúrják ki.
  • Ha leadod a mobilod, még mindig ott a másik.
  • Hosszú hajnál a kábel sem feltűnő.
  • És még több száz idióta módszer az agypuskától a vizsgáztató tudatalatti manipulálásáig.

Hétfőn 84 588 végzős középiskolás tesz ún. rendes érettségit magyarból, másnap jön a matek, szerdán a történelem, csütörtökön egy idegen nyelv, és még hetekig jön a maradék attól függően, hogy ki mit választott.

Most, hogy sokkal nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba, sokan minden eszközt meg fognak ragadni arra, hogy az érettségi a lehető legjobban sikerüljön. Például csalni fognak, orrba-szájba rejtett puskákkal. De az érettségi nem egy dolgozat, itt az ölbe tett füzettel nem lehet megúszni.

Kémheadset és másik mobil

A postairónba rejtett tekercs fölött már eljárt az idő, de még mindig nem elérhető olyan technológia, mint például az Éretlenekben, amikor a vizsgázó kezét kívülről vezérelték. A mobiltelefon megjelenése óta mégis sokat fejlődött a csalás tudománya.

Tavaly például nagy sláger volt a kémheadset mikrofonnal (másodikos gimnazistáktól államvizsgázókig vették), amiből a kevésbé megbízható darabokat 20 ezerért is meg lehet venni, de egy profibb készülék ennek a sokszorosába kerülhet, de vannak, akik pár ezerért kölcsönzik ezeket.

Vannak, akik apró mágnest tolnak be a hallójáratukba, de akadnak olyanok is, akik indukciós hurkon keresztül kommunikálnak azzal, aki a termen kívülről diktálja a megoldást.

A nonofules.hu reklámvideóján csöccsel árulják a 21 ezer forint 2 mm-es nanofüleseket. Ezeknél a méretük miatt még az sem fordulhat elő, hogy a mágnes, amivel ki lehet húzni, esetleg a dobhártyába tolja:

Az ilyen eszközöket motozással vagy detektorral lehet kiszűrni, de vannak, akik szerint a legtöbben a létezésükről sem tudnak.

A vizsgázóknak a mobiltelefonjukat le kell adniuk az érettségi vizsga elején a vizsgáztatónak. Egyszerű módszer, de sokan élnek azzal, hogy kettőt visznek be, így miután leradták az egyiket, előveszik a másikat, és arról puskáznak. (A hosszú hajúak a fülhallgatózsinórt az ing alatt átvezetve kisebb valószínűséggel bukhatnak le.)

Klasszikusnak számít a WC-ben elrejtett könyv is. Bár a vizsgáztatók a mosdót is át szokták fésülni, a WC-ben mégis több helyre el lehet dugni a puskát, mint egy padba vagy a ruhába.

Elmebetegek, agypuska, a tudatalatti manipulációja

Ha csak arra keresünk rá, hogy „puskázás”, rögtön az első találat a puskazas.net, ami úgy néz ki, mint egy 90-es évekbeli spamoldal. Itt 3000 forintért árulnak 250 puskázási módszert tartalmazó könyveket pdf-ben. Bár ígérnek legális agypuskát (ez lehet a tanulás), és a tanárok tudatalattijának manipulására is adnak tippeket, ízelítőnek mégis csak ilyen béna, tollas puskázási módszereket mutatnak be:

tollpuska

Pedig a tárgymutatóban UV-tollas módszerek mellett ilyen gyanúsan jól hangzó példákat is említenek: elektromos motorral működtetett távirányítós puska, elrejtett LCD, minikamera, hálózati kód megszerzése és kódgép. Itt viszont már nem írnak arról, mi az a „tanár tudatalatti manipulálása”.

A tapasztalt öregek

A Facebookon több odal is puskázási tippekkel hirdeti magát, de csak spamet posztolnak rájuk. A gyakorikerdesek.hu-n viszont több mint 100 hasznos topikot indítottak el a puskázással kapcsolatban, ahol utólag sokan szívesen elmesélik a régi, jól bevált trükkjeiket.

És ha a sok tanulástól puskakészítéstől lesz, aki nem fárad el, az valószínűleg most is körbenéz a neten az érettségi előtti éjszaka, hátha megint kikerülnek az érettségi tételek.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.