• A köznevelési államtitkárság a felvételi mellett alkalmassági vizsgát követel meg a tanárszakokra jelentkező diákoktól.
• Az ELTE, bár nem értett ezzel egyet, de írásbeli alkalmassági vizsgát szervezett a jelentkezőknek.
• Az írásbeli után, a felvételik közepén Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár levélben követelt szóbeli alkalmasságit.
• Az ELTE most ezt is megszervezi a diákoknak, igaz nem veszik olyan komolyan a feladatot, mint azt a kormány szeretné.

Tényleg meg kellett már szűrnie a köznevelési államtitkárságnak a tanárszakokra jelentkező diákok tömegeit. Nem csoda, hogy Hoffmann Rózsáék alkalmassági vizsgát is kérnek a jelentkezőktől. Hogy erre mekkora szükség van, azt talán jól mutatja az ELTE PPK (Pedagógiai és Pszichológiai Kar) elmúltnyolcévének jelentkezési statisztikája.

Menet közben szóltak

Az ELTE és a Rektori Konferencia a szűrés bevezetésével sem értett már egyet. Így aztán el lehet képzelni annak mennyire örültek, amikor Hoffmann május 31-én szólt nekik, hogy az írásbeli után egy laza szóbeli alkalmassági vizsga is kéne.

az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, dr. Hoffmann Rózsa, 2013. május 31-én levélben felhívta Egyetemünket arra,  hogy a felvételi eljárás keretében szóbeli pályaalkalmassági vizsgát szervezzünk

- Ez így hektikus, nem tartjuk helyesnek. Ami most történik, az nem jó a diákoknak - foglalta össze az ELTE eléggé félreérthetetlen álláspontját Fábryi György rektorhelyettes Elmondta, hogy persze nincs választásuk, megszervezik a szóbeli vizsgát.

Mondjuk a PPK már az írásbeli részt sem spilázta túl, aki megjelent a vizsgán, az át is ment rajta

Legyen akkor Vackor

Úgy tűnik, hogy hiába szeretné Hoffmann Rózsa a tengernyi tanárszakra jelentkező felvételizőt megrostálni, az ELTE ebben nem mutatkozik partnernek.

Ez látszik például a szóbeli alkalmassági kiírásából is.

Pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése

Olyan bonyolult helyzeteket kell elemezni, mint például:

• A gimnazistáknak az a véleménye, hogy a szomszédos szakközépiskola diákjai „bunkók”. Mi lehet az oka, és mit tenne tanárként?
• Középiskola III. osztály – az osztályteremben, szünet alatt az egyik tanuló táskájából eltűnik egy bizonyos összeg. A tanár sejti, hogy ki lehet az osztályból. Mit lehet tenni?
• Egy tanuló nyelvórán egy szabállyal kapcsolatos kérdést vet fel. A tanár nem tudja biztosan a szabály alóli kivételeket. Hogyan reagáljon a tanár, és megmondja-e, hogy nem tudja a választ?
• Az Ön tárgyából a legtehetségesebb diákja nem akar a kerületi versenyen indulni, mert úgy érzi, nincs esélye. Mit tenne?

A szóbeli következő része még ennél is durvább.

A jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése

Ez egyrészt lehet BÁRMILYEN saját olvasmány, vagy a következő húzós listából valami

• Golding, William: A Legyek Ura
• Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
• Kormos István: Vackor-történetek (vers)
• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
• Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
• Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Mondjuk a vizsga legszívatósabb része csak ezután következik:

A jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételizővel arról, hogy miért kíván tanár lenni

- Én is ott leszek a vizsgán. Ezek jó hangulatú beszélgetések lesznek, a diákoknak nincs mitől félniük - mondta vészjóslóan Fábryi rektorhelyettes, és mániákusan felnevetett.

UPDATE: