Államosítják a pályázatírást

  • Kizárná a kormány a magáncégeket az EU-s pályázatok megírásából, ha állami intézmény pályázik.

Szerdán viszi Lázár János a kormány elé azt a javaslatát, hogy privát pályázatíró cég ezentúl ne dolgozhasson állami megrendelőnek. Az iskolák felújításától az útépítésekig a terv szerint 2014-től az EU-s pályázatokat az államnak magának kell majd írnia. Ugyanígy állami hivatalok intézhetik csak a projektmenedzsmentet, vagyis a számlák kezelését, adminisztrációt, stb. Eddig ez is jó üzlet volt azoknak, akik pályázatírásból éltek.

Ezért a megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat is arra köteleznék, hogy legyen pályázatíró részlegük, ahogy a minisztériumoknak is kellene ilyeneket kialakítaniuk. Ezek a jogi osztályok írnák, és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját.

Ezeknek az állami pályázatíróknak fogadniuk kellene a kisvállalkozókat is, és az ő ügyeiket is egyengetnék, ha erre van igény.

Központi közbeszerző intézet

Gyorsítanák az állami szféra pályázatait azzal is, hogy a közbeszerzéseket központosítanák. Lennének nagy keret-megállapodások, és akkor gyorsan onnan lehetne beszerezni, egyszerűsített eljárással.

Például az állam általában kiírna közbeszerzést útépítésre, azt megnyerné mondjuk K. cég, és akkor nem kellene minden falunak közbeszerzést indítania minden elkerülő útra, hanem elég lenne a központnak szólni. És mondanák, hogy útépítésben K. cég az illetékes.

Államosítanák a pályáztatás informatikai rendszerét is. Arról már korábban írtam, hogy a 2000-es évek elején a pályázatokat kezelő szoftvernek az állam elfelejtette megvenni a forráskódját. Ezt most megvennék, vagy új programot írnának.

A pályázatok körüli pereket sem bíznák ezentúl külsős ügyvédekre, az államnak kellene megoldani ezt is.

Egyszerűsítenék és központivá tennék az engedélyek kiadását is. Ennek részletei egyáltalán nem világosak, például nem látszik, hogy építési engedélyt hogyan kaphatna meg soron kívül egy EU-s pályázó. De a cél valami ilyesmi.

Nagy piac volt

A pályázatíró cégek többsége sikerdíjért dolgozott: vagyis csak a győztes pályázatok után kértek pénzt. Nehéz megtippelni hogy kizárásuk után mekkora bevételtől esnek el. Van aki milliárdos, van aki sok százmilliós kiesést tippelt évente a pályázatíróknak. Az iskolák esetében már megkezdődött a magáncégek kizárása, a KLIK megalakulása óta nem bíz oktatási pályázatokat magáncégekre.

Összesen 6-10 ezer ember foglakozhat pályázatírással Magyarországon. Nehéz megtippelni, hogy közülük hányan élnek elsősorban állami intézmények megrendeléseiből, de az összes pályázat legalább felének állami kedvezményezettje volt az elmúlt években.

Beragadások

A változtatás igénye onnan fakad, hogy az elmúlt években leginkább az állami szféra projektjei dőltek be. Összesen 600 milliárd forint körüli összeg lehet, amit azért nem biztos, hogy le lehet még hívni, mert a nyertesek töketlenkednek. És ezek a nyertesek szinte mint állami intézmények, leginkább önkormányzatok.

Lázárék azt gondolják, ha központilag intézik a pályázataikat és a menedzsmentet, akkor nem tudnak szétesni, kisebb lesz az esély, hogy menet közben elfogy a pénz és a szaktudás.

Brüsszeltől mehet

Ez a típusú államosítás nem ütközik az uniós joggal. Brüsszeli szakértők szerint ehhez a lépéshez joga van a magyar államnak, és más tagállamoknál is előfordul, hogy az állami pályázatokat az állam erre hivatott szervei végzik.

"Itt úgyse működhet"

Megkérdeztem számos pályázatírót a tervezetről. Természetesen többségük nem örült a változásnak. Leginkább arra számítanak, hogy az állam képtelen lesz megoldani az újabb feladatot. „Svédországban ez lehet hogy működne, de itthon, nehéz elképzelni. Most sem tartják be a határidőket, nagy a fluktuáció, valószínűtlen, hogy jobban csinálnák, mint azok a profik, akik csak akkor kapnak fizetést, ha győz a pályázatuk”.

A megkérdezettek szerint a kormány azért akarja kizárni a magánszférát, hogy a pályázatírásra és a projektek egyengetésére lehívható támogatást is felszívhassa az állam.

Egy önkormányzati pályázatokat rendszeresen vivő vállalkozó szerint a nagy csúszásokat nem oldja meg, ha államosítják a pályázatírást. Szerinte ugyanis a csúszásoknak jellemzően három oka van, amelyek mind függetlenek a pályázatíróktól:

  • A polgármester ostobán csinálja (túlvállal, nem adminisztrál).
  • A polgármester túlságosan védi magát (túl sok egyeztetést tart, nehogy bárki megtámadja).
  • A polgármesternek haverja van (győzelem után a baráti vállalkozóknak kell átadni a munka egy részét, amitől összeomlik a terv).

A megkérdezett vállalkozó szerint egy állami hivatal ezt nem tudná kezelni. "Egy minisztériumi jogász egy erős polgármesternek nem fog jobban a fejére koppintani mint egy piacról jött projektmenedzser."

Egy másik pályázatírásban otthon lévő vállalkozó szerint „nem azért szarok a projektek mert csalnak a pályázatírók”. Ugyanakkor ő megengedőbb volt az elképzeléssel kapcsolatban, szerinte lehet annak értelme, hogy központosítanak, ha lesz mellette elég tudás és alkalmas ember.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.