Kezdjük azzal, hogy hőmérőkről, és nem lázmérőkről beszélnük, legalábbis ezt rögtön javították a közeli gyógyászati segédeszközboltban. Ahol viszont nem tudtak arról, hogy vannak olyan hőmérők, amik kinézetre teljesen olyanok, mint a régi higanyos, de nem higany van bennük. Beszereztünk olyat is, és én azért fogok itt még lázmérőzni.
Nem tudományos igényességű tesztet végeztünk, így nem tudjuk, hogy pontosan mennyit is kellett volna mérnie egy hőmérőnek. Azt például meglepődve olvastam valahol, hogy ülve a testhőmérséklet kb. 0,3-0,4 °C-szal alacsonyabb, mint állva.
Arra voltunk kiváncsiak, mennyire nagy a szórás különböző hőmérők között. Én pár nappal a teszt előtt voltam lázas, de a nagy hőmérőzésre már elmúlt. Nem tudok arról, hogy különösebben hideg vagy meleg lenne a normális hőmérsékletem, így a 36,5 és 37 közötti eredmény már jó alap volt egy hőmérőnél.
Egyszerre mértünk hónaljmeleget jobb- és baloldalon. Az Omron 35,9-et mutatott, a pármásodperces digitális 36-ot. A kínai álhiganyos 36,6-ot, a lerázhatatlan 37-ről indult, ott is maradt. A higanyos szerint 36,9 volt a hőmérsékletem. Az FTX3-as 35,8-at mutatott a homlokomon. Halántéktájban 36,3-at. A füles 36,3-at.
hogy kényelmesebben elférjenek a mérők, egyesével próbáltuk ki őket. Itt leszerepelt a narancssárga végű digitális gyorsmérő, amit akár össze is hajlítgathattam volna. 35,4-et mutatott. Az Omron 36,3-at, a higanyos 36,8-at. A lerázható álhiganyos kínai 36,5-öt. A lerázhatatlan tényleg nem ment lefelé most sem, maradt 37-en.
Az kiderült, hogy elég jó játék a homlokmérővel mérni. Ha az ember a lázas gyerekét mégis be akarja küldeni az iskolába, akkor a homlok közepén kell próbálkozni, ott legalább egy fokkal hidegebb van. (Fülcimpán nem mértünk.) Kifelé haladva egyre feljebb lehet tornázni a számokat, 36,6-ot is sikerült mérni.
A füles stabilabb. Középfülgyulladásánál állítólag kifejezetten kellemetlen, így inkább csak annyi történt, hogy a Dani majdnem áttolta az agyamon, hogy pontosan mérjen. Van hozzá kis műanyag sapka, hogy a fülzsír inkább arra kenődjön, mint az egyébként elég érzékenynek mondott szenzorra, ami egy másodperc alatt három mérést végez. Szóval, ezzel nagyjából 36,3-36,5-öt hozott stabilan nálam, mindkét fülben tesztelve.
A fülessel másnap visszavágtam a Daninak, kontrollméréssel. Meglepő volt, mert az egy nappal korábban még a megbízhatóság mércéjének számító eszköz megbolondult, 35,6-tal kezdett, aztán bemelegedett, 36-ot, majd kétszer 36,2-t mért. Sokadik próbálkozásra aztán beállt 36,6-ra.
És már csatasorba tudtuk állítani a lerázhatatlan álhiganyost, mert - hol máshol - a gyakorikérdésekben megtaláltuk a megoldást. A módszer csuklófájdító, az eszközök egyáltalán nincsenek biztonságban, de kétségtelenül működik, közszolgálatilag idemásoljuk:
A lázmérő legvégét (az utolsó 1cm-t) fogjuk meg a hüvelykujjunk és a behajlított mutatóujjunk között erősen, hogy ki ne csúszhasson rázáskor. (Ha 2-3 cm-t fogunk a lázmérő végétől, akkor már nehézkesebb a lázmérő lerázása).
Függőleges irányú csukló és alkar mozdulattal erőteljesen rázogassuk a lázmérőt. 5 erőteljes rázással kb. fél-egy fokot lehet lerázni a rázási intenzitástól és a helyes fogástól függően. A higanyos lázmérőhöz képest kb. 3-4-szer annyi rázást kell végezni.
És van egy csuklókimérő módszer is, ezt nem próbáltuk:
Beteszed egy zokniba a vékony résszel lefelé, megfogod a zokni száját és pörgetsz rajta párat... Kb nulla energiabefektetés, és lemegy majdnem minimumig.
Daninál így alakult a teszt:
Megpróbáltunk egy nagy közös mérést, meleg vízbe tettük az összes eszközt. Ezzel megbuktunk, mert olyan hosszú ideig kell mérni a higanyossal/álhiganyossal, hogy addig folyamatosan hűl a víz. Az elején a digiitális gyorsmérőkkel 37,4-et mértünk. A végén, tíz perc után már 35,9-et. A klasszikusok pedig nem tudtak mit kezdeni ezzel, megragadtak 38,2-nél, 37,9-nél és 37,6-nál. Ezt a kísérletet komolytalannak minősítettük.
Csecsemő- és kisgyermekkorban a hőmérés a végbélben történik, ettől most eltekintettünk, de azt tudni kell, hogy itt fél fokkal magasabb a hőmérséklet. És a rugalmas végű digitális lázmérő például erre kifejezetten jó találmány. Más kérdés, hogy olyan, mint egy fideszes tájékoztatás Paksról, hamar megvan, csak a pontos számok nem nagyon derülnek ki a végén.
Ami még kiderül, ha működik, az álhiganyos hozza a higanyos szintjét. De érdemes kipróbálni a boltban, hogy lerázható-e, különben gyakran a falhoz csattanhat.
A fülhőmérő nem tűnik akkora kamunak, mint a homlokos.
De ha nem hiszünk egyiknek sem, akkor maradjon a kínai hőmérőt kölcsönadó Szedeli Zsuzsa mondása, hogy ő valójában alig használja, mert ha megpuszilja a gyereke homlokát, úgyis érzi, hogy lázas-e. Bár egyedülállók ezt a módszert magukon elég macerásan tudják kipróbálni.
Ha pedig nagyon lázasnak érzi magát vagy gyerekét, forduljon orvoshoz. És ne felejtse a folyamatos folyadékbevitelt. Az akkor sem árt, ha nem vagyunk lázasak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.