A Goat Simulator már akkor a szívünkhöz nőtt, amikor még csak egy vicc volt. Bár minden viccet megvalósítanának, ami ennyire a szívünkhöz nő! Kedden jelent meg csak a teljes verzió, egyből le is szedtem és kipróbáltam. Illetve hát nem ment annyira simán, mert ennyire gépigényes kecskeszimulátort én még nem láttam. Pedig a 444 kincstári számítógépei elég erősek, csak egy rendes videókártya hiányzik belőlük.

Így viszont majdnem az élvezhetetlenségig akadt a kecskebőrbe bújtatott zavargás. Jó, azt azért nem mondom, hogy teljesen élvezhetetlen volt, mert tökre nem az. Ekkorát még nem zúztam kecskével.

A játékot egyetlen fejlesztő tervezte, a Coffee Stain Studios név alatt. Ő maga is azt írja a Goat Simulator oldalán, hogy ne várjunk GTA-méretű világot, és hasznosabb, ha a tíz dollárunkat egy téglára és egy igazi kecskére költjük. Hát szerintem nagyon nem. A tégla nehéz, cipelni körülményes, egy igazi kecskét pedig nem lehet leállítani. Ha megette az összes füvet, minden mást is elpusztít. A kecskeszimulátorból legalább ki lehet lépni.

De minek?! A kecskeszimulátor az Unreal motorján fut, és nagyon úgy néz ki, hogy egyelőre csak egyjátékos mód lesz, mert a multiplayerhez újra kellene írni a teljes motort. Egyelőre Mac és Linux verzió sem lesz, bár nagyon sokan kérik.

A játékmenet elég egyszerű. Kecskék vagyunk. Tudunk ugrani, fejjel előretörni és a levegőben szaltózni (ezt a rendes kecskék nem tudják állítólag). Ezeket a képességeinket trambulinozásra, autók felrobbantására, emberek zaklatására, partik szétverésére, csúszdázásra, boltok megnyomorítására és más turpisságokra használhatjuk. Sajnos elég könnyen meghalunk kecskeként, de pont ugyanolyan könnyen fel is támadhatunk.

Felesleges ezt tovább ragozni, mert ennyiről szól a játék. Én mondjuk midnenképp kipróbálnám, ha megint a két nappal ezelőtti én lennék. Azt mondtam már, hogy rakétát is lehet rakni a kecskére? A Steamen lehet megvenni.