Az lehet, hogy gazdasági szempontból elszámolta magát ukrajnai beavatkozásával, politikailag viszont nagyon is kifizetődő húzás volt Putyin részéről az agresszió. Az amerikai Pew Research már a Krím annektálása után, de még a véres kelet-ukrajnai események előtt, április 4-20 között végzett ezer fős mintán reprezentatív közvélemény-kutatást Oroszországban.

A legérdekesebb megállapításaik:

• Az oroszok 55 százaléka szerint a Szovjetunió széthullása szerencsétlenség volt.
• Az eredmények részletesebb bontásából az is kiderül, hogy van tízmillió olyan orosz, aki legfeljebb hét évig élt a Szovjetunióban, mégis nosztalgiát érez utána.

De mondok durvábbat:

Az oroszok 61 százaléka - 28 százaléka teljes mértékben, további 33 százaléka nagyobb részt - egyetért azzal az állítással, hogy a szomszédos országok egyes területeinek Oroszországhoz kéne tartoznia.

Van még más is:

• Az oroszok relatív többsége, 43 százaléka szerint az ukrán helyzet kezelése összességében javította Putyin és Oroszország nemzetközi megítélését.
• 78 százalékuk szerint a hadsereg jó hatással van az országra - 12 éve 25 százalékkal kevesebben gondolták ugyanezt.
• Míg 2010-ben többségben voltak azok, akik szerint Obama jól intézi a világ ügyeit, mostanra az oroszok 80 százaléka ennek ellenkezőjét gondolja.
• 2011-ben az oroszok többsége pozitívan gondolt az USA-ra, az EU-ra és Németországra. Most már csak Németországot kedvelik, de azt is 25 százalékkal kevesebben.

A Pew az oroszországival egyidőben Ukrajnában is végzett kutatást.

Ennek a legfontosabb kérdése az volt, hogy mennyire állnak ki az ukránok az ország egysége mellett - a felmérés, mint írtam, még azelőtt készült, hogy Kelet-Ukrajnában igazán elszabadult volna az erőszak.

A felmérés szerint az ukránok nagyon nagy többsége, 77 százaléka egységes államot akar, a régiók elszakadását csupán 14 százalékuk támogatta.

Ez így önmagában nem sokat mond, érdemes régiós bontásban is megnézni az eredményeket.

• Az egységet leginkább az ún. nyugati részeken támogatják. A felmérésben Kijev környékét is ide sorolták.
• Itt 93 százalék támogatja az egységes országot.
• De a keleti országrészben is nagy, 70 százalékos többségben vannak az egység támogatói.

Mi több:

• Még az oroszajkúak 58 százaléka is egységpárti, csupán 27 százalékuk támogatja a régiók elszakadását.
• Az elszakadáspártiak egyedül a felmérés idején de facto már Oroszországhoz tartozó Krímben voltak többségben.

A nyelvkérdésben már megosztottabb az ország:

Miközben a nyugat-ukrajnaiak kétharmada szerint csak az ukránnak kéne hivatalos nyelvnek lennie, a keleti országrész lakóinak háromnegyede kétnyelvű államot akar.

A nemzetiségi problémák a közvélemény szerint is kiéleződtek. Míg 2009-ben csupán a megkérdezettek 37 százaléka tartotta valamilyen szintű problémának az etnikai konfliktust, most már 73 százalékuk.

Az ideiglenes kijevi kormány megítélése összességében ugyan inkább negatív, nyugaton a megkérdezettek 60 százalékának jó véleménye van az ország vezetéséről.

Ugyanennyire megoszlanak a vélemények a világhatalmak ukrajnai szerepéről.

Nyugaton nagy többségben vannak azok, akik szerint az EU és az USA jó hatással van Ukrajnára, az oroszajkúaknak viszont csak 17, illetve 14 százaléka gondolja ezt. Oroszország megítélése ennek fordítottja, a nyugat-ukrajnaiaknak mindössze 8, az oroszajkúaknak viszont a 41 százaléka gondolja, hogy az orosz befolyás jó. De még az oroszajkúak relatív többsége is inkább károsnak tartja az orosz befolyást. (Via Quartz, Pew Research. Fotó: Harald Deischinger / Flickr)