Az utolsó mentsvárunk, Németh Lászlóné is elveszett (sose gondoltuk, hogy ilyet valaha leírunk). Seszták Miklós váltotta a Fejlesztési Minisztérium élén. Így már megint nem lesz nő a magyar kormányban.

Messzire kell menni, hogy hasonlót találjunk: a világon januárban összesen nyolc ország volt, ahol egyetlen női miniszter sincsen. Még az arab országokban is átlagosan 8% a női miniszterek aránya.

Az Interparlamentáris Unió (Inter-Parliamentary Union) és az ENSZ nőügyi tagszervezete (UN Women) év elején adta ki legfrissebb felmérését a nők politikai képviseletéről, ebben olvasható az az adat is, hogy a női miniszterek aránya globális szinten 17,2 százalék.

2014 januárjára már összesen 36 olyan ország volt, ahol a miniszteri tárcák több mint 30 százaléka volt női kézben. Ez az arány – talán meglepő módon – Nicaraguában a legmagasabb, ahol Daniel Ortega elnök kabinetjében 14 nő is van, de a toplistát természetesen a skandinávok uralják:

1. Nicaragua (57,1%)
2. Svédország (56,5%)
3. Finnország (50,0%)
4. Franciaország (48,6%)
5. Zöld-foki Köztársaság / Norvégia (47,1%)

Nem csak mutatóban vannak nők a kormányokban. Míg régebben olyan puhább ügyekért feleltek, mint mondjuk a társadalompolitika, az oktatás vagy a női jogok, egyre több kormányban vezetnek kemény tárcákat, például védelmi, külügyi és gazdaságpolitikai minisztériumokat.

2014 januárjában már csak 8 olyan ország volt a világon, melynek kormánytagjai között egyetlen nő sem kapott helyet: Libanon, Szaúd-Arábia, Pakisztán, Brunei, San Marino, Bosznia-Hercegovina, a Szolomon-szigetek és Vanuatu. Ehhez a listához most Magyarország is csatlakozott. Magyarország eddig sem szerepelt előkelő helyen a nemzetközi összehasonlításban: a választások előtt is csak egy női miniszterünk volt, ezzel pedig a globális rangsor 69. helyére kerültünk, Afganisztánnal és Zimbabwéval egy szintre.

A nők parlamenti arányában is eléggé a sor végén kullogunk.