Másképp értelmezték a nap ukrán eseményeit a térség vezetői. Szkeptikus román elnök, nagyon visszafogott magyar külügy és felháborodott lengyel vezetés.

• Román szkepszis

Románia elítéli az egységes Ukrajnától elszakadni próbáló szeparatistáknak nyújtott orosz segítséget, ám úgy ítéli meg, hogy a kialakult helyzet nem meríti ki egy katonai invázió fogalmát.

- jelentette ki az elnök csütörtök este.

A román külügyminisztérium és titkosszolgálatok illetékeseivel végzett helyzetelemzés nyomán Basescu megállapította, hogy Oroszország egyre nagyobb mennyiségben bocsát korszerű fegyverzetet a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták rendelkezésére és ezen eszközök működtetésére kiképzett katonai személyzetet irányít a térségbe.

Elmondta azt is, nem orosz katonai alakulatok lépték át a határt, hanem a fegyverzetet kezelő kiképzett katonák szivárogtak be az Ukrajnába. Szerinte ezzel a segítséggel Oroszország a szeparatisták javára próbálja billenti az erőviszonyokat az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok közötti fegyveres konfliktusban.

Szerinte az az ukrán hadsereg offenzívájának leállításához fog vezetni, ha Kijev nem képes tenni valamit eddigi katonai fölénye megőrzéséért. Ezért az ukrán hadsereg bajba került, és további fegyverekre, katonai eszközökre van szüksége.

"Megerősíthetem, hogy Románia kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Románia mindent megtesz Ukrajna támogatása érdekében, amit törvényesen megtehet"

- jelentette ki egyben Basescu államfő.

• Magyar finomkodás 

A nap folyamán adott ki amúgy közleményt a magyar külügyminisztérium is. Igaz, ezt közvetlenül a Külügyminisztérium főoldaláról nem lehet elérni, oda két mai hír fért csak fel. Egyrészt hogy Közép-Európa és Kína együttműködése az egész EU érdeke, másrészt hogy Szijjártó visszaszólt a norvég miniszternek, hogy tisztelje a tényeket.

A hírek menűpont alól aztán előkerül a vékonyka magyar közlemény, így szól:

amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintik. A korábbiakban is következetesen képviselt magyar álláspont alapján kizárólag a válság kizárólag politikai úton való rendezése elfogadható, ezért Magyarország támogat minden erre irányuló diplomáciai erőfeszítést.

(Fontos update, amit nem vettem észre, hogy a kormany.hu-n viszont közvetlenül is elérhető a közlemény, szemben a külügy honlapjával.)

• Lengyel düh

A térségből a leghevesebben a lengyelek reagáltak, Radoslaw Sikorski a lengyel közrádióban beszélt a kialakult helyzetről.

"Ez nyilvánvalóan agresszív fellépés. Néhány hete Ukrajnában lévő orosz katonákról szólnak a híradások. Most még több katona, és még több nehézfegyverzet van ott. Minden bizonnyal egy Novoazovszk városánál végrehajtott behatolással van dolgunk, egy új művelettel"

- mondta a fejleményekről, majd azzal folytatta, hpgy Lengyelország álláspontját a nap folyamán dolgozzák ki.

 "Itt nem kemény szavakra, hanem tettekre van szükség, sőt az lenne a legjobb, ha ez az egész nemzetközi közösség közbelépését jelentené"

- tette még hozzá. Majd elmondta, hogy  jelenleg az Egyesült Államok reakcióját és azon országoknak a válaszát kell megvárni, akik vállalták a közvetítést a felek között, ilyen például Németország. 

"Jelenleg döntésekre és az Oroszországhoz fűződő viszony újraértelmezésére van szükség. Egy olyan ország, amely egy másik európai országot támad meg, nem várhatja el tőlünk, hogy minden a normális kerékvágásban haladjon tovább"

- mondta még el.

• A csehek szerint válasz kell

(a többi közlemény az MTI-ből származott.)