A Népszabadságnak nyilatkozott az ARC fesztiválról, meg persze arról, hogy miért pályázott az NKA-nál (azért, „mert manapság minden fillér számít”.

Aztán az interjúban egyszer csak kiderül, hogy hiába próbált politikai hasznot hozni a baloldalnak, az egyszerűen képtelen volt felnőni a feladathoz.

„Amikor a jobboldaltól kapok, azt a kockázatok és mellékhatások közül a mellékhatásokhoz sorolom. Az sem teljesen új, hogy a baloldal is kiiratkozott nálam a szolidaritásból, és úgy tapasztalom, sok mindent nem ért, nem csak velem kapcsolatban.

Már a Nemzeti Vágta szervezésének idején is nehezen tudtam elmagyarázni, hogy milyen politikai haszonnal járhat az a szimbolikus dimenzió, amit ez az esemény megjelenít. Például az, hogy – akárcsak a Magyarország-dal – nem hagyja a nemzeti érzést kisajátítani senkinek. Hogy születik egy olyan fesztivál, amelyik nem politikai erőtérben jeleníti meg a nemzeti tartalmakat, hanem a közös magyar kultúra nézőpontjából értelmezi azokat. Páran értették, de azóta is úgy látom, hogy a baloldal gyakran beszorul a kisszerű, gyakran tartalmatlan, vízió nélküli létbe, és ugyanúgy hajlamos belefulladni a saját előítéleteibe, mint ellenfelei.”