Tisztán nem sikerült, elvették erővel a civilek iratait

POLITIKA
2014 szeptember 09., 08:46
comments 152

Bár a hétfői razziát hivatalosan egy esetleges bankjogi szabálytalanság miatt indították a rendőrök, a helyszíni információk szerint teljesen másra voltak kíváncsiak. Az összes ilyen iratot kérték, ami ahhoz a tizenhárom szervezethez köthető, melyeket korábban ellenzékiként listázott a kormány.

Ezeket az iratokat korábban próbálta kikérni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is, akkor azonban az Ökotársnál megtagadták az együttműködést, arra hivatkozva, hogy az iratoknak nem ők az adatgazdái, hanem a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO). Az FMO igazgatója, Stine Andresen pedig elég világosan fogalmazott, amikor megírta Lázár Jánosnak, hogy elfogadhatatlannak tartják a Kehi vizsgálatát, mivel "a támogató országok és Magyarország által aláírt együttműködési megállapodás és a kapcsolódó szabályzatok értelmében a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett."

A közösségfejlesztés nem érdekes, a demokráciafejlesztés igen

A razzia után az információk most mégis a magyar hatóságoknál kötöttek ki. Ez szerződéseket, a benyújtott pályázatok értékelőlapját, beszámolókat és az ezekre adott alapítványi válaszokat is jelenti. Ezek között volt olyan adat is, ami eddig is szabadon hozzáférhető volt, mert a Kehi-nyomozás megindulása után több támogatott szervezet döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozzák szerződéseiket. Viszont akad köztük bőven olyan információ is, ami eddig nem állt a kormány rendelkezésére.

Norvég támogatásból nagyjából két tucatnyi nagy projekt fut, ezek egyik fele közösségfejlesztéssel foglalkozik, tizenhárom pedig jogvédelemmel és demokráciafejlesztéssel. Csak az utóbbi kategóriába tartozó projektek érdekelték most a hatóságokat. Ezek amúgy jelenleg is futnak, csak tavaly kötötték meg a szerződéseket. Az ebben támogatott szervezetek évi nagyjából 10 millió forint körüli összeget kapnak, cserébe viszont vállalniuk kellett, hogy megtanítanak 10-15 szervezetet arra, amit ők profin tudnak. Azaz jogvédelemre, oknyomozására, hasonló témákra.

A hétfőn lefoglalt adatokból most azt is megtudhatják a hatóságok, hogy kik azok a magánszemélyek és melyek azok a kisebb szervezetek, akiket a nagyobb civilek a szárnyaik alá vettek, és oktatták őket. De úgy tudjuk, a legutóbbi körben a Kehi már az egyes szervezeteknél tevékenykedő önkéntesek nevére és címére is kíváncsi volt, ami pedig súlyosan érzékeny adatnak számít, hiszen mi köze lehet az államnak ahhoz, hogy mondjuk a szintén támogatott Labrisz Leszbikus Egyesületnél ki végez gyakornoki munkát.

Akad itt távlati cél is

Mint ahogy információink szerint az is valószínű, hogy a hatóságok lefoglalták azt az adatbázist is, ami a norvég támogatási pénzekre pályázott, de elutasított szervezetek adatait tartalmazza. A civil szektorban már egy ideje él a feltételezés, hogy a hazai, politikailag aktív civilek elleni támadás egyik következő állomása lehet, hogy a kormány ellenük próbálja hangolni a többi civil szervezetet.

Itthon több tízezer civil szervezet létezik, közülük nagyjából tízezer aktív valamennyire, ők azok, akik az adóegyszázalékra is pályáznak. Ugyanakkor nagyon kevés olyan szervezet van, amelyik képes egy nemzetközi pályázaton sikeresen pályázni, világos célokat és feladatokat vállalni és azokat betartani. Ezért minden pályázatkiírásnál több ezer jelentkezőt gyakorlatilag kapásból kell elutasítsanak az értékelők.

A jelenlegi rendszerrel szemben viszont nem nehéz elképzelni egy olyan forgatókönyvet, amikor a kormány azt mondja, hogy miért ne járhatna minden jelentkező civil szervezetnek alanyi jogon mondjuk félmillió forint, foglalkozzon akár jogvédelemmel vagy bélyeggyűjtéssel, és hogy az állam ezt remekül tudná koordinálni is. A hazai civil szektor nagy részét kitevő, a politika világát szándékosan kerülő, a hatalommal sosem konfrontálódó, viszont állandó forráshiánnyal küzdő szervezetek között alighanem akadnának szép számmal, akiknek tetszene egy ilyen ajánlat. És most már a kormánynak eszköze is lehet arra, hogy megkeresse őket.

Pereskedés és a tiltakozás új szakasza

Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi vezetője azt mondta a 444-nek, hogy nem számít arra, hogy rendőrök mennének érte, így nem válaszolt arra kérdésünkre, hogy beülne egy rendőrautóba, ha erre szólítanák fel.

Az Ökotárstól a TI-re vonatkozó papírokat is elvittek magukkal a rendőrök, bár a szervezetnél külön nem jelentkeztek az elmúlt napokban. Miközben az Ökotársnál hivatalosan azért nyomoznak, mert a hatóság szerint jogosulatlanul adott kölcsön az alapítvány civil szervezeteknek, Martin megerősítette: a TI sohasem kapott kölcsön pénzt az Ökotárstól.

A rendőrségi eljárásról a nemzetközi szervezet munkatársa ezt mondta: „Eddig is a civil szervezetek megfélemlítésének értékeltük ezt az eljárást, de a rendőrség látványos erődemonstrációjával minőségileg más helyzet következhet. Ha rendszeressé válik, hogy civil szervezetek vezetőit vegzálják a rendőrök, akkor a tiltakozásunk is új szakaszba lép.”

A TASZ már lépett is: a jogvédő szervezet hétfő este jelentette be, hogy beperlik a Kehi-t, mert mint írták:

„A mai razziákkal új fejezetet nyitott a kormányzat a több tucat, a Norvég Alap által támogatott civil szervezetet érintő támadás-sorozatban. Most a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) lépett: beperelte a KEHI-t. A KEHI ugyanis megtagadta a választ a TASZ közérdekű adatigénylésére, amelyben azt szerette volna megtudni a jogvédő szervezet, hogy ki utasította a kormányzati intézményt arra, hogy vizsgálja meg a norvég pénzekkel támogatott szervezetet.”

(Címlapkép: ATTILA KISBENEDEK / AFP)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.