Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke szerda délben mondta meg, hogy az új bizottságban kinek mi lesz a feladata.

Navracsics Tibor az oktatásért és a kultúráért fog felelni.

Ezzel nem változott az a gyakorlat, hogy magyar biztos igazán komoly feladatot nem kaphat Brüsszelben. Egy biztos ereje két dologtól függ: mennyi pénz elosztása tartozik hozzá, illetve az adott területet mennyire szabályozza az EU. Az oktatás és a kultúra felügyelete jórészt nemzeti hatáskörben van az EU-ban, és viszonylag kevés közös pénzt áldoznak rá. A legnagyobb falat, ami Navracsicshoz tartozik majd, az Erasmus ösztöndíjak felügyelete lesz.

A korábbi magyar biztosok sem voltak erősebbek nála. Kovács László (2004 - 2009) az adóügyeket kapta, Andor László (2009 - 2014) pedig a szociálpolitikát. Kovács pozíciója sohasem volt erős, Andor viszont ciklusa végén kapott komolyabb keretet a válság okozta károk enyhítésére. Első ránézésre Navracsics befolyása valahol kettejük között lehet: Kovácsénál fontosabb, Andor utolsó két événél talán valamivel gyengébbnek látszik.

"Itt azért lehet ügyesen alakítani, sok függ attól, hogy mennyi ötlete lesz, ebből a területből többet ki lehet hozni, mint amennyit eddig ért" - értékelte Navracsics lehetőségeit egy bizottsági ügyeket belülről ismerő szakértő, aki szerint például az ifjúsági programokra a korabbinál kész lenne többet áldozni az EU.

Navracsics sokkal jobb területet kapott, mint amiről még a hét elején cikkeztek a külföldi lapok. A vámügyek teljesen jelentéktelen terület lett volna - végül ezt nem is bízták külön biztosra, hanem hozzácsapták a pénzügyekhez. Az EU-n kívüli országok segélyezése is felmerült Navracsics esetében, amivel ugyan sok egzotikus országba lehet utazni, de kevésbé komoly poszt, mint az oktatási. A segélyezést végül a horvát biztos kapta.

A magyar kormány nem hivatalos információnk szerint eredetileg a bővítést kérte Navracsicsnak. Az EU ugyan nem készül belátható időn belül új tagállam felvételére, de a magyar politika nagyon elkötelezett, hogy Szerbia és esetleg más balkáni államok (Montenegró, Macedónia) közelebb kerüljenek a felvételhez, ráadásul Navracsics beszél horvátul, és így Szerbiában is megérteti magát. Ezt a területet azonban az osztrák biztos kapta.

Sok keleti kapott fontos posztot

Nehéz persze most megjósolni, hogyan néz majd ki a biztosok közötti feladatmegosztás, mert Juncker eléggé átszervezte az eddigi gyakorlatot. Eddig hivatalosan minden biztos egyenlő volt, most viszont minden biztosnak lesz egy főnöke a testületen belül, akik összefogják a hasonló területen dolgozók munkáját.

Junckernek hét alelnöke lesz, és az ő szerepük jóval nagyobb lesz az elődjeiknél. A hét alelnökből kakukktojás az olasz Frederica Mogherini, aki a külügyeket főképviselőként viszi, és részt vehet a tanács ülésein is. Juncker első helyettese a holland Frans Timmermans lesz, aki általában is ellenőrzi a bizottsági törvénykezést, neki kell szólnia, ha a szervezet túllépne hatáskörén, de ő figyel arra is, hogy a tagállamok betartják-e a közös szabályokat. A többi helyetteshez pedig nagyobb területeket csatoltak. Feltűnő, hogy az alelnökök között sok a keleti: a bolgár, a lett, a szlovén és az észt biztos is alelnök lett. A hetedik alelnök a finn biztos lesz, vagyis a nagy országok közül egy sem jutott ilyen fontos pozícióba.

Az EU-s pénzek elosztása miatt fontos regionális politikát a román biztos kapta, az energetikát a spanyol, a mezőgazdságot pedig az ír. A német biztos kapta a digitális gazdaságot, a francia pedig a pénzügyeket.

A biztosok között öten voltak korábban hazájuk miniszterelnökei, négyen miniszterelnök-helyettesei (köztük Navracsics Tibor), tizenkilencen voltak már miniszterek, nyolcan EP-képviselők és heten voltak már biztosok is.