Az állami pénzekből alaposan kitömött, az Orbán-kormány agyának is tartott Századvég Alapítvány komolynak szánt kiadvánnyal ugrott be a főpolgármesteri kampányba. A Nemzeti Érdek című, szerényen a nemzetstratégiai gondolkodás lapja alcímet viselő folyóirat új duplaszámát szentelték a fővárosra, és nem is leplezve Tarlós István igenlésére.

A lap erősebb cikkeiből a megjelenés napján már mi is idéztünk, hétfőn pedig sajtótájékoztatón mutatták be a kiadványt. A folyóirat azonban több szeretne lenni egyszerű kampányfüzetnél, az egész körítéséből kisejlett, hogy a Századvégnél víziót próbálnak meg keríteni Budapest köré.

A bemutatón a kötetben publikáló Andy Vajna mellett a Fidesz olyan prominensei bukkantak fel, mint a bárminek a rezsicsökkentéséért bármikor kérdés nélkül bevethető Németh Szilárd, vagy a saját bevallása szerint a kormány kulturális innovációjáért felelős Kerényi Imre. Mindezt a hihetetlen politikai hajlékonyságáról éppen hétfőn tanúságot tevő Navracsics Tibor által kikeltett ifjúsági művelődési házban, a Design Terminálban. Minden egy helyen volt hát ahhoz, hogy megtudhassuk, mit tervez a kormány értelmisége a fővárossal.

Ehhez képest a bemutató mindenképp csalódást okozott. Alig tudtunk meg bármit, miközben az előadók részéről háromféle stratégiával találkozunk.

Az eltántoríthatatlanul semmitmondó

Ahol most vagyunk, a Design Center, ez is bizonyítéka Budapest fejlődésének

- kezdte apró tévedéssel beszédét Tarlós István főpolgármester, akit bár saját elmondása szerint arra kértek fel, hogy az Én Budapestem címmel tartson előadást, ehelyett személyes reflexiók nélkül, gyakorlatilag pontokba szedve felsorolta Budapest rövid-, közép- és hosszútávú stratégiáját.

A huszonöt perces előadásban tényleg volt minden, pár szóban bedobva: 2010-ben örökölt állapotok, az, hogy egy álmodozó hozzáállást hogyan váltott le egy pragmatikus, műszaki szemlélet, metróépítések, Római-part, szennyvízelvezetés, közlekedésfejlesztés, integrált kishajós közlekedés, városrehabilitáció, Városliget ("amivel nem egészen tudom, mi a baj"), elektronikus jegyrendszerek és így tovább.

Mindezzel semmi baj, egy főpolgármester kell is, hogy rendelkezzen ilyesmi tervekkel, de ennél hálátlanabb előadásstruktúrát tényleg nehéz elképzelni, nem is nagyon lehet visszaadni. Aki mélyebben foglalkozna ezekkel a kérdésekkel, azoknak ajánljuk a Tarlós Istvánnal készített interjúnkat, illetve persze Tarlós honlapját.

A bullshit-generátor

Utána Fürjes Balázs, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos következett, aki gyakorlatilag közhelypokolgépet szerelt a testére erre a délutánra.

Csak címszavakban a Fürjes által megfogalmazott üzenet:

Budapest a legnagyobb magyar siker, a magyar reneszánsz, új korszak jön, mert Budapest nélkül nem megy, a város lényege a budapestiek találékonysága és életszeretete, 1990-től nem volt partner a városvezetés, de 2010-ben dönteni kellett, 

GYÁVASÁG VAGY BÁTORSÁG

Budapest csak kívülről Közép-Európa kulturális és gazdasági központja, de belülről az otthonunk, otthon és főváros a cselekvés iránya, összefogás, csapatmunka, 

Senki nem tehet meg mindent, de mindenki tehet valamit, és együtt még többet tehetünk.

Több mint politikai program, összefogás, párbeszéd, energiák felszabadítása, Sziget sikere, romkocsmák, tűzfalak befestése, startup-szcéna, új éttermek, klubok, rezsicsökkentés legnagyobb nyertese Budapest, Rogán polgármester alatt újra kivirágzó belváros, Vitézy Dávid sem lustálkodott, Várbazár, Fradi-stadion,

és hogy

A Design Terminál a kreatívipar világtérképére helyezi a fővárost

- folytatta  tántoríthatatlanul Fürjes, majd következett a záró kérdés:

De megértjük-e, mi a változás legfontosabb tanulsága? Hogy lehetséges. Valóban bármi megtörténhet

- zárta egy levegőre elmondott elképesztő beszédét Fürjes.

Az őszinte

Majd a lap főszerkesztője, a Századvég politikai gondolkodója, G. Fodor Gábor következett, aki kétféle ember különbségéről beszélt. Vannak a minek? emberek, és a miért ne? emberek. Az előbbi kategóriába tartozók mindig azt kérdezik, hogy minek egy új beruházás. A másodikba tartozók pedig azt, hogy miért ne próbálnák ki.

Szerinte végül mindig helyükre kerülnek a dolgok, hiszen a minek? emberek is elkezdenek járni a miért ne? múzeumokba, átmennek a miért ne?-hídon.

És mostani kiállásuk Tarlós mellett is egy miért ne? embernek szól. Mint ahogy ők maguk a Századvéggel is egy miért ne? alapítvány. Majd a lapra áttérve elmondta, hogy szerinte az uralja Budapestet, aki uralja az ízlését.

A nagyon röviden beszélő elemző ezt úgy folytatta, hogy a mai Budapestre pár évvel ezelőtthöz képest rá sem lehet ismerni.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a Budapest a miénk. Akkor miért ne vehetnénk birtokunkba?

- kérdezte meg GFG, aki szerint épp ez történik meg ezzel a lappal és ezzel a rendezvénnyel.

És akkor a lapról

A Nemzeti Érdek című folyóirat új számát hétfő óta lehet kapni nagyobb újságosoknál, 1500 forintért, és sokadjára történő átpörgetés után sem értjük, ki lehet ennek a lapnak a célközönsége. A folyóirat gerincét ugyanis ehhez hasonló cikkek teszik ki:

Igen, egy oldalnyi propagandaanyag az útfelújításokról. De van hasonló a metróról, különféle városrészek felújításáról, kórházak felújításáról, a Bubikról, romkocsmákról és így tovább, hosszasan. A legtöbbről egy féloldalas, felületesen informatív és pillanatra sem érdekes rövid bejegyzés erejéig. Ami kampányanyagon érthető lenne, de egy 1500 forintba kerülő folyóiratban értelmezhetetlen.

Ehhez jön még az a néhány írás, ami több egyszerű fogalommagyarázatnál, de ezek között akad olyan, ami eddig is olvasható volt a neten (Békés Márton írása), egy másik cikkben pedig Andy Vajna ír arról, hogy miért jó Budapestnek, hogy ha Bruce Willis olyan filmet forgat itt, ami a forgatókönyv szerint Moszkvában játszódik.

Azaz ha valaki arra kíváncsi, mi teszi ezt a várost annyira működővé, az jó eséllyel ezt nem a Századvég és a Design Terminál közös projektjéből fogja megtudni. De az előzmények ismeretében ez azért annyira nem is meglepő.