A CIA és az FBI legalább 1000 nácit védett meg

történelem
2014 október 28., 07:55
comments 62

Újonnan feltárt iratokból és interjúkból kiderült, hogy a második világháború utáni évtizedekben, a hidegháború alatt, de még a kilencvenes években is egykori nácikat kémként és informátorként használtak amerikai kormányzati ügynökségek, például a CIA és az FBI. De nemcsak hogy beszervezték őket, hanem megvédték az ellenük indítandó eljárásoktól is, így őket nem vonhatták felelősségre.

Eric Lichtblau a Freedom of Information Act alapján feloldott titkosított dokumentumokat tanulmányozva jutott arra, hogy legalább ezer náciról van szó, de szakértők szerint ez a legalsó becslés lehet.

A történészek szerint az a hidegháborús mentalitás állt a beszervezésük mögött, miszerint a nácik képessége a szovjetek elleni hírszerzésben felülmúlta a háborús bűneiket. Valójában viszont a nyilvántartások szerint sokukról kiderült, hogy alkalmatlanok (például megrögzött hazudozók, megbízhatatlanok, sikkasztók), néhányukról pedig kiderült, hogy szovjet kettős ügynökök lettek.

Pedig volt köztük, aki nem kispályás náci volt, például az SS-tiszt Otto von Bolschwing, aki a végső megoldást levezénylő Adolf Eichmann mentora volt, és aki részt vett annak a kidolgozásában, hogyan kell terrorizálni a zsidókat. A CIA őt nemcsak hogy beszervezte európai kémnek, hanem 1954-ben az egész családjával New Yorkba költözhetett.

Néhányukat a CIA még a kilencvenes években is védte: például Aleksandras Lileikist, akit 1994-ben bíróság elé állítottak, mert a vád szerint a Gestapo tagjaként részt vett 60 ezer litván zsidó legéppuskázásában. Kiadatták Németországnak, de előtte még a CIA megpróbált közbelépni, mivel 1952-ben ők szervezték be. A CIA ügynökeként Lileikis 1750 dollárt keresett évente, és két karton cigarettát kapott havonta. 1956-ban megkapta a letelepedési engedélyt, és 40 évig nyugalomban élhetett. Amikor bíróság elé állították, a CIA közbenjárt az érdekében, de végül nem hozták nyilvánosságra a volt ügynökükről a rájuk nézve kínos titkosított dokumentumokat.

Az 1980-as években az FBI pedig nem volt hajlandó elárulni, mit tud 16 nácigyanús amerikairól – ugyanis mindannyian az informátoraik voltak, akik „kommunista szimpatizánsokat” kerestek. Öten közülük még ekkor is aktívak voltak. (New York Times)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.