K: Mik a fő feladataid Globális Márka Design menedzserként?

MI: A csapatommal mi vagyunk felelősek a Heineken vizuális megjelenéséért a logóktól kezdve a csomagolás és a rendezvények arculatáig. A legizgalmasabb rész mindig olyan ötletek kitalálása és megvalósítása, amelyek segítik a márkát, hogy megmaradjon vezető pozíciójában úgy, hogy világszerte megőrizzük az egységes arculatot. Fontos, hogy örömet szerezzünk, meghökkentsük a fogyasztókat, és hogy mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járjunk.

K: Milyen szerepet játszik a design a Heineken világában?

MI: A design a kezdetektől létfontosságú a Heineken számára. A fogyasztók az alapján ítélik meg a márkát, hogy hogyan néz ki az üveg, a pohár, a sörcsap. A designnak köszönhetően tűnik ki egy csomagolás az áruházak polcain. A design miatt lesz menő egy márka a klubban. Összességében az arculat segít fokozni a sörözés élményét, hogy különlegesebb, emlékezetesebb legyen. Ez kifejezetten fontos egy olyan sörmárkának, mint a Heineken,ahol maga a termék állandó. A design garantálja, hogy a márka mindig érdekes és élvezetes legyen, habár a sör ugyanaz marad.

K: Melyik kampányra vagy a legbüszkébb?

MI: Talán a jelenlegi „Cities” üvegekre, mivel a történelmünk során ez az első alkalom, hogy világszerte az összes ikonikus üvegünket megváltoztattuk a kampány kommunikációjának és kapcsolódó aktivitásainak részeként. Ez hatalmas áttörés. Egy márkának vizuálisan nagyon erősnek kell lennie, hogy egy ilyen merész arculati változtatást meg merjen lépni. Mi is csak azért engedhetünk meg ennyire eltérően kreatív egyedi kiadásokat, mert az idők folyamán tudatosan építettük a márkát. A másik kedvenc kampányom a jövőbe mutat -  a „Pop up City Lounge”- amellyel a magyar fogyasztók még nem találkozhattak a klubokban, de miután elindítottuk, több hívást is kaptam világszerte vezető márkáktól, hogy gratuláljanak nekünk a remek munkához.

K: Tapasztaltad az eladások ugrásszerű emelkedését a designnal kapcsolatos kampányok alatt?

MI: Igen, bár a design célja többnyire nemcsak az eladások ösztönzésére szolgál, hanem a márkáról kialakított kép és a márkaértékek javítására is. Valójában nagyon nehéz elkülöníteni a design hatását a többi tényezőtől, mert a való életben mindig sok minden történik egyszerre. Volt néhány alkalom azonban, amikor a kampány többi eleme változatlan maradt és láthatóan a design számított, és eladásnövekedést eredményezett. 

K: Milyen tényezők befolyásolják a döntést, hogy támogassatok vagy elindítsatok eseményeket, kezdeményezéseket?

MI: A legfontosabb, hogy illeszkedjen a márkastratégiánkba, a márkaértékeinkhez, és hogy kapcsolódjon a célcsoportunkhoz. Továbbá figyelünk arra, hogy valódi hozzáadott értéket biztosítsunk a fogyasztóknak azzal, hogy valami olyan különleges dolgot csináljunk, amit „csak a Heineken tud”.

K: Nem gondolod, hogy az erős designfókuszú aktivitásokkal csak egy szűk fogyasztói réteget értek el?  

MI: Nem, ha ez történne, akkor nagyon rossz munkát végeznénk. A feladatunk és a célunk az, hogy az arculaton keresztül is valami extrát adjunk a sörözés élményéhez. A design-t néha félreértik, drágának, öncélúnak és túlontúl flancosnak tartják. Ezzel nem értek egyet. A design magában foglal minden olyan döntést, amit a megvalósítással kapcsolatban hozunk meg. A munkánk eredménye többnyire nem „designos”, egyáltalán nem tűnik megtervezettnek. Az üvegünket például úgy terveztük, hogy időtlen klasszikusnak hasson, amelyet már 140 éve használunk.

K: Szerinted a magyar tervezők miben különböznek a többi nemzet tervezőitől?

MI: Nincs elég információm ahhoz, hogy jól megalapozott véleményt tudjak mondani a magyar tervezői stílusról, de azt érzem, hogy az itteni designerek nincsenek annyira eltelve maguktól, mint a híres design központokban, például Londonban élők. Lelkesedést és rengeteg kreatív energiát érzek Magyarországon. Úgy gondolom, hogy amint egy tervező biztosra veszi a sikert, elveszti az inspirációját, Budapesten viszont az emberek keményen dolgoznak, eltökéltek és ez a lelkesedés szárnyakat ad majd nekik!