Miközben hihetetlen sebességgel terjednek a szállító- és megfigyelődrónok, (a fegyverkezéről meg most nem is beszélve), de közben már felbukkant a pilóta nélküli repülők egy új verziója is: a drónok, amivel nem csak megfigyelni lehet majd a környezetet, de mintavételre is alkalmasak lesznek.

Az észak-karolinai PrecisionHawk vállalat most olyan prototípusokat tesztel, amivel a jövőben könnyedén lehet majd vízmintákat felszívni, ezzel ökológusok és tengerbiologósok munkáját is megkönnyítve.

A projekt igazi haszonélvezői persze az olajtársaságok lehetnek, a mostani kutatásokat is ők finanszírozzák. A cél az, hogy mintavételekkel gyorsan lehessen meggyőződni arról, nem történt-e valahol szivárgás. A prototípusokra szivattyút szereltek, amin keresztül még a sűrűbb vízmintákat is fel lehet szívni, amiben sár, alga vagy egyéb tengeri élőlények fordulnak elő. Az eszköz olyan területeken lehet majd hasznos, mint Alaszka vagy Kanada északi része, ahol akár több ezer apró tó terül el egymáshoz nagyon közel. Itt a hagyományos eszközökkel gyakorlatilag kivitelezhetetlen a mintavétel.

A drónfejlesztő vállalat most már olyan ötleteken dolgozik, hogy a drónokra olyan eszközöket szerelnének, amivel már a helyszínen lehetségessé válna a víz vizsgálata, és nem kéne azt visszaszállítani a laborokba.

Hasonló kísérletek sok helyen zajlanak a világban. A Kaliforniai Egyetem mérnöke, YangQuan Chen például egy olyan helikopterdrónt tesztel, ami a víz felszínére képes leszállni, hogy onnan mintát vegyen fel, amivel környezeti DNS-t lehet gyűjteni, amiből aztán kórokozókra és invazív fajokra lehet ráakadni. A drónmintavétellel pedig az eddiginél nagyobb területekről lehet mintákat venni, mert vannak területek ahova hajóval sem olyan egyszerű eljutni.

A fejlesztők számára a legnagyobb kihívás, hogy hogyan landoljanak a mozgékony vízfelszínre. Olyan szoftveres megoldásokon dolgoznak, melyek képesek alkalmazkodni a szélmozgásokhoz. 

A hosszabb távú cél pedig itt is az, hogy tudják annyira csökkenteni a DNS-szekvenálásra alkalmas eszközök méretét, hogy azok elférjenek a drónokon, és ezek a vizsgálatok is helyben elvégezhetőek legyenek.

A Nebraska-Lincoln Egyetem kutatói pedig egy olyan drónon dolgoznak, ami egy egy méter hosszú cső segítésével szívja ki a vizet. Ennek segítségével vizsgálták már Nebraskával szennyezett alga után. Hasonló feladatot korábban emberekből álló kutatócsapatok 12-14 órányi munkával tudtak elvégezni, egy drónnak viszont mindez csak két órájába kerül.

A kutatók meglehetősen lelkesek, szerintük 5-10 éven belül minden eddiginél közelebb sikerül majd jutni drónokkal a természethez, és rendszeresek lesznek a mintavételre szolgáló eszközök. Olyan tervek is vannak, amelyek fák tetején lévő levelek állapotát vizsgálná, illetve kukoricamezők közepén előforduló élősködő növényeket lehet majd így időben felfedezni.

A legnagyobb probléma jelenleg az árral van, a PrecisionHawk drónja például 16500 dollárért lesz kapható egy éven belül, amit az olajtársaságok könnyedén kifizetnek, viszont a környezetvédő szervezeteknek ez még a megfizethetetlen kategóriába tartozik. De nagyjából minden szakértő egyetértett abban, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan folyamatosan fog csökkenni az eszközök ára. (via Technology Review, felső kép:  University of Nebraska Board of Regents)