Orbán: Nem akarok olyan Európában élni, ami új hidegháborút vezet Oroszország ellen

politika
2015 február 20., 13:55
comments 570

Alig ment el Magyarországról Vlagyimir Putyin, máris a fenti címmel jelent meg interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Kommerszant orosz napilap mai számában.

A hosszú interjúban (amiből az MTI dolgozott fel) Orbán Viktor kijelentette, amíg Németország kiáll az Oroszország elleni büntetőintézkedések mellett, aligha változik a helyzet, függetlenül attól, hogy Magyarország ezzel egyetért-e vagy sem. Orbán szerint Európa legnagyobb értéke az egységében rejlik: a kül-, védelmi és biztonságpolitikában. Mint mondta:

„Európa lelki összetartó ereje abban van, miszerint vissza akarjuk kapni jogunkat, hogy magunk határozhassuk meg sorsunkat. Ehhez pedig erő kell, és ha nincs egység, akkor nincs erő.”

HUN <3 rus< />2>

A lap felvetette: Moszkvában elterjedt vélemény szerint az EU soraiban „szakadás történt az Oroszországgal kapcsolatos lehető legkeményebb álláspontot képviselők és azok között, akik megpróbálnak velük szembehelyezkedni”. Orbán Viktor szerint a helyzet ennél is rosszabb, ugyanis „vannak olyanok, akik szerint Oroszországot el kell zárni az Európával meglévő gazdasági kapcsolatoktól”, és „az európai egység, valamint Oroszország között kell választani(...) Mi azonban azon gondolkozunk, hogyan lehetne a legjobb módon rendezni az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait”. „Amikor mi, európaiak az Oroszországgal való együttműködésről döntünk, akkor nem Oroszországról, hanem Európa jövőjéről hozunk döntést” – mondta, ahogy azt is:

„Nem akarok olyan Európában élni, ami új hidegháborút vezet Oroszország ellen, és ami az európaiakat Oroszország ellenségévé teszi.”

Orbán felszólalt azellen, hogy Európa elutasítsa a „fantasztikus lehetőséget”, hogy egyesítse az orosz energiaforrásokat és Oroszország hatalmas gazdasági lehetőségeit az európai technológiai tudással és kultúrával.

Illusztráció: Orbán Viktor 18 évesen, amikor egy évig katona volt

Azt is mondta, hogy Magyarország az Oroszország elleni uniós büntetőintézkedéseket és az orosz válaszlépéseket is megszenvedi, ezért a magyar vezetés arra törekszik, hogy legalább a politikai kapcsolatokat mentse. (Itt írtunk arról, hogy mekkora csúsztatás, hogy nagyon megszenvedjük az EU és Oroszország gazdasági háborúját. Itt pedig arról, hogy mégsem teljesen az.)

Az orosz-nyugati kapcsolatokban fennálló válság mértékére és lehetséges elhúzódására, a bizalmatlanság kiküszöbölésére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor az európai megközelítést ismertetve közölte, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezéséről a múlt héten elért minszki megállapodás alapján rendezni lehet az EU és Oroszország kapcsolatait.

Erről ezt a homályos értelmű állítást tette:

„Találtunk a legutóbbi minszki megállapodásban olyan elemeket, amelyek alapján újjá lehet építeni a kapcsolatokat Oroszország és az EU között.” Az egyik ilyen elem szerinte maga a béke megteremtése. A másik, hogy a lehető legszorosabb gazdasági együttműködésre kell törekedni.

A hat kelet-európai országban tervezett NATO parancsnoksági központ létesítéséről azt mondta: „Nincs szükség a magyar biztonságpolitikában különösebb lépésekre”, mert Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországra, ami NATO-tagként a szervezetnek mindig is jó és hűséges szövetségese volt és marad. „A NATO szabad országok szabad egyesülése, és ezen keretek között nem szándékozunk arról a jogunkról lemondani, hogy magunk hozzuk meg a döntéseket” – mondta.

Ukrajnai válság

Orbán Viktor az ukrajnai válságnak a kárpátaljai magyar kisebbség sorsára gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy Magyarország nagy figyelemmel követi az eseményeket. Az Ukrajnában élő magyarok véleményének el kell jutnia a döntéshozókhoz, és Magyarországnak nemzetközi szinten fel kell lépnie az érdekeik védelmében, ha megfosztják valamilyen joguktól őket. De azt is mondta:

„Még nem tapasztaltuk az ukrán nacionalizmus megnyilvánulásait a Kárpátalján élő magyarokkal kapcsolatban, és reméljük, hogy mindez így is marad.”

Illiberális álmok

A lap kérdésére, miszerint Törökország- vagy Oroszország-típusú illiberális állam kiépítésére törekszik-e, a kormányfő kifejtette, hogy „Törökország nagyon sikeres állam, és Oroszország is rendkívül sikeresen fejlődött az ukrán válságig, ami rossz hatást gyakorolt az orosz gazdaságra”. Azt mondta:

„Nem értek egyet azokkal a nyugati reflexekkel, hogy át kell nevelni, és nem kell elfogadni azokat, akik sikeresebbek nálunk, csak azért, mert a nyugati nézőpont szerint politikai rendszerük kevesebb értéket hordoz magában.”

Gázáramlat

Szerinte helyes döntést hozott a magyar kormány, amikor nem kötött új hosszú távú gázszállítási megállapodást Oroszországgal, mert „senki sem tudja, milyen árakat alakítanak ki a nemzetközi piacon.” Orbán szerint várni kell 1-2 évet, amíg a piac megnyugszik, és akkor látni lehet majd, milyen feltételekkel lehet tárgyalni Moszkvával a hosszú távú gázmegállapodásról.

A Déli Áramlat gázvezetékről azt mondta, „mégis csak meg kellett volna építeni”. Így magyarázta:

„Megállapodtunk abban, hogy Oroszország támogatni fogja azt a változatot, ami szerint Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon átmenő gázvezeték épül. Amennyiben minden ebben érdekelt ország beleegyezik, akkor Oroszország részt vesz benne, de Putyin közölte, hogy Oroszország okult az előző eseményekből, ezért előbb meg kell szerezni az Európai Unió egyetértését. Most ezen dolgozunk.”

Az Európai Unióban számtalan egymással versenyző gázvezeték-elképzelés fekszik a tárgyalóasztalokon, ezért „nem egyszerűen lobbizni, hanem küzdeni kell koncepciónk sikeréért”.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.