Tudtad, hogy a Földnek van egy másik holdja is?

űr
2015 február 26., 21:07
comments 212

A csillagászatban holdnak nevezik a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket. Nekünk is van egy, időtlen idők óta úgy hívjuk, hogy Hold. De nem az az egyetlen, amit holdnak nevezhetünk.

photo_camera Egyik sem az, mindkettő a Hold, ez csak illusztráció

Lassan 30 éve, 1986. október 10-én fedezte fel J. D. Waldron a 3753 Cruithne trójai kisbolygót (hivatalosan „földközeli objektum”), amiről 1997-ben derült ki, hogy a Föld körül kering. De nem egy szép, ellipszis alakban, mint a Hold vagy a műholdak, hanem ún. lópatkó alakú pályán. Így:

És bár kb. évente megkerüli a Napot, a pályája elejére csak 770 évente tér vissza (kitér a Naprendszerből is, közben pedig még a Vénuszhoz és a Marshoz is közel kerül). A 3753 Cruithne ugyanis nem egy síkban mozog, és a lópatkó alakú pálya a Föld pályájához képest valahogy így néz ki:

A 3753 Cruithne viszont jóval kisebb a Holdnál, míg annak 3476,2 km az átmérője, addig ennek csak 5. Tehát alig nagyobb a 67P/Csurjumov–Geraszimenkónál, amire tavaly landolt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége. (Két éve felmerült, hogy a 3753 Cruithnéra is küldhetnénk szondát.)

De ha belecsapódna a Földbe, globális katasztrófát okozna, hiszen majdnem fele akkora, amekkora az a kisbolygó volt, ami a kréta korban a Mexikói-öbölt kialakította. Erre szerencsére szinte nincs semmi esély, messzebb van a Plutónál, és a legközelebb 2750 év múlva kerülünk hozzá, akkor is 12,5 millió km-re lesz, 32-szer annyira, mint a Hold. Viszont kb. 8000 év múlva olyan közel kerül majd a Vénuszhoz, hogy az letérítheti a pályájáról, és kilökheti a naprendszerből.

photo_camera Ennyit láttunk eddig a 3753 Cruithnéből (Fotó: Sonie Keys / Wikipedia)

A neve egyébként a Nagy-Britanniába az elsők között átkelő kelta nyelvű törzsszövetség, a piktek régi ír nevéből (Cruithne), ami annak a névadó királyától („Cinge fia Cruidne”) ered. Ez ihlette a Delta című magyar tudományos magazinműsor főcímzenéjét:

Mindennek ellenére a 3753 nem hivatalos hold, mert nem úgy kerüli meg a Földet, ahogy egy holdnak illik.

Van ott még, ahonnan ez jött

A Föld több olyan aszteroidával rezonál, ami szintén egy év alatt kerüli meg a Napot, de akkora, mint a 3753 Cruithne egy sincs. Említésre méltó még a másik trójai kisbolygó, a 2010 TK7, ami jóval kisebb, csak 300 méteres. A pályája a NASA szerint 10 ezer évig stabil marad, és nem fog hozzánk közelebb kerülni 20 millió kilométernél.

A négy jelenleg ismert kvázi-holdunk jóval kisebb, csak néhány tíz méteresek: (164207) 2004 GU9, a (277810) 2006 FV35, a 2013 LX28 és a 2014 OL339. És ott van még az 50-100 méteres 2002 AA29 és a 10-30 méteres 2003 YN107: ezek lópatkó pályán haladó objektumok, amik kvázi-hold pályára állhatnak át, az utóbbi 1996 és 2006 között azon is volt.

Ezeknek a tanulmányozása mind segít abban, hogy rájöjjünk, hogyan alakult ki a naprendszer – és hogy van-e okunk attól félni, hogy belénk ütköznek (nincs).

Több száz ezres keringő

Az űrben az amerikaiak szerint tavalyelőtt több mint 21 ezer 10 centisnél nagyobb tárgy keringett a Föld körül, és kb. 500 ezer olyan, ami 1 és 10 centi között van.

De jön fel az emberiség is: tavaly több mint 1100 működő mesterséges műhold dolgozott az űrben (az első az 1957-es Szputnyik 1 volt), és még kb. 2600 olyan van fölöttünk, ami már nem működik.

(The Conversation, Wikipedia, Physics World, TPM)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.