Az EU olyan játék, amit 28 csapat játszik, és a végén mindig a németek nyernek

eu
2015 április 25., 09:33
comments 231

Az EU befolyásos döntéshozóinak összeszámlálásával mérte fel a Bruegel, a brüsszeli bázisú, EU-ügyekkel foglalkozó agytröszt, hogy mely tagállamoknak a legnagyobb a befolyásuk az Európai Bizottságban, Tanácsban és Parlamentben. Ehhez azt adták össze, hogy az utóbbi másfél évtizedben milyen nemzetiségűek voltak a biztosok kabinetfőnökei, a bizottság főigazgatói és főigazgató-helyettesei, az európai parlamenti bizottságok elnökei, a parlamenti főigazgatók, a parlamenti frakcióvezetők és az Európa Tanács elnökségi tagjai. Így nemcsak a jelenlegi erőviszonyokat sikerült feltérképezni, hanem azt is, hogy az EU-bővülésével mely országok befolyása gyengült és melyeké erősödött.

Az eredményekről beszámoló írásban a Bruegel szakemberei is leszögezik, hogy a puszta számok nem fordíthatóak le egy az egyben befolyásra, hiszen ugyanabban a pozícióban lévő emberek sem feltétlenül ugyanolyan befolyásosak az EU szövevényes bürokráciáján belül, és a különböző szakterületek is eltérő súlyúak. Nem mindegy, hogy egy kabinetfőnök a kereskedelemért vagy a környezetvédelemért felelős biztos mellett dolgozik. De ennek ellenére a számokból azért le lehet vonni következtetéseket.

Az egyáltalán nem meglepő eredmény szerint ma Németországnak van a legtöbb magas rangú tisztségviselője az EU-ban. Valamennyi fontos pozícióban 10 százalék feletti a német állampolgárok aránya, de például az Európai Parlament bizottságainak vezetői közül majdnem egyötöd német. A német túlsúly egyébként nem volt mindig ilyen egyértelmű az utóbbi években, 2009-ben még a franciák megelőzték őket. Ma viszont már Spanyolország is a visszaeső franciák előtt előttük van, annak ellenére, hogy ott jóval kevesebben élnek.

Az alábbi három grafikon azt mutatja, hogy alakult az EU fontos embereinek nemzetisége 1999-ben, 2009-ben és ma. A Bruegel külön kiemeli, hogy a 2009-es adatok külön érdekesek, mert ezek még az év júniusi európai választások előtti erőviszonyokat tükrözik, amikor még pont nem érződött a globális gazdasági válság hatása az EU bürökráciájának összetételén. Az is jól látszik, hogy az új, kelet-európai tagországok közül csak a lengyeleknek van komolyabb befolyása az európai ügyekre. Magyarország nagyjából a súlyának megfelelő befolyással rendelkezik, a népesebb Romániát például megelőzzük, a jóval kisebb Finnországot viszont nem.

eu1

photo_camera Valamennyi grafikon: Bruegel

eu3

A következő grafikon az 1999, 2009 és 2015 közötti változásokat szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy a 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítésekkel hogy alakult a korábbi tagországok befolyása az EU-n belül.

eu4

Világosan látszik például, hogy az Egyesült Királyság és Spanyolország befolyása folyamatosan csökkent az elmúlt másfél évtizedben, míg a franciák 2009-ig növelni tudták befolyásukat, azóta viszont visszaestek. A németek annak ellenére őrzik befolyásuk mértékét, hogy a vizsgált időszakban az Unió tucatnyi új tagállammal bővült.

A Bruegel külön megvizsgálta az Európai Parlament frakcióin belüli erőviszonyokat is, összeszámolva a frakcióvezetők és frakcióvezető-helyettesek (kék) és frakcióigazgatók (piros) nemzetiségét. Ennek eredményét mutatja az alábbi grafikon.

eu5

Ebből az látszik, hogy bár a parlamenti képviselők (zöld) száma az egyes országok lakosságával arányosan súlyozott, ez már nem érvényesül a frakcióvezetők és helyetteseik esetében. A különösen fontos frakcióigazgatói pozíciók (az ő feladatuk az egyes képviselőcsoportok véleményének összehangolása például a szavazások előtt) esetében pedig ismét látványos a német túlsúly. Jól teljesítenek a britek is, viszont a franciák itt is kifejezetten gyengék. A magyar EP-tisztségviselők aránya nagyjából megfelelő ország méretéhez képest.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.