A nagy magyar gengsztersztori: Dopeman megy a rendőrségre
2014 augusztus 13., 11:31
A feljelentőket a hungarocell Orbán-szoborfej megrugdosása úgy megbotránkoztatta, hogy 56-ot és a francia forradalmat vizionálták
A Budai Központi Kerületi Bíróságon megvolt Pityinger László (Dopeman) ügyének első tárgyalási napja, amiben ma nem született ítélet, a pert szeptemberben folytatják. A rapper ellen nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt indult büntetőper.
Csak azért azért emelt vádat ellene az ügyészség, mert 2013. szeptember 29-én a Szolidaritás tüntetésén belerúgott a hungarocellből készült, ledöntött Orbán Viktor-szobor letörött fejébe, és ez szerintük „megbotránkozást és riadalmat válthatott ki azokban, akik akár a helyszínen, akár a tévében látták”. (A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztés, minősített esetben – például ha köznyugalmat súlyosan megzavarva, vagy nyilvános rendezvényen követik el –, akár 3 év is lehet.)
A Hír Tv szerint Dopeman 15 perces késéssel érkezett, és megtagadta a vallomástételt, majd megismételte a korábbi szavait: nem lépte át a szabad véleménynyilvánítás határát. Ezt egy beidézett tanú is megerősítette. A tárgyaláson mögötte balra ott ült Kónya Péter független parlamenti képviselő, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke.
A TASZ azt írta, hogy:
Sorra jöttek a feljelentők, akiket a hungarocell Orbán-szobor ledöntése és a fejének megrugdosása annyira megbotránkoztatott, hogy ötvenhatot és a francia forradalmat vizionálták, más szerint Orbán a nemzet egységének megtestesítője, és ezért nem lehet bántani.
Pillanat szülte fricska
Az MTI azt írta, Dopeman a tárgyaláson elmondta, hogy nem kapcsolódik egyetlen szervezethez sem, de „ellenzéki figura”, nyilván ezért kértek fel showmannek. A miniszterelnök hungarocell szobráról letört fejről elmondta: a pillanat szülte fricska volt, hogy lábbal odébb gurítja, a mozdulatot nem tervezte meg előre, de amikor elé gurult a „tárgy”, a kormányfő kedvenc sportjára gondolva „lábbal megállította, majd odébb passzolta”.
A véleményét akarta kifejezni, nem állt szándékában erőszak nyilvánítása, vagy annak sugallása, hogy a demokrácia szabályaival ellentétesen elmozdítsák a kormányt. A rendezvényt politikai performansznak minősítette, aminek egyik fontos üzenete, hogy kritizálják a miniszterelnök bálvánnyá válását. „Ez egy poén volt” – mondta. A jelenlévők tetszéssel fogadták a történteket, a rendezvényt biztosító rendőrök nem léptek közbe, de a történtek után a sajtóban elnézést kért azoktól, akiknek az ízlését, érzéseit sérthették a történtek.
Kiborult vidéki bácsik, sírva fakadt unokák
A tárgyaláson meghallgattak több tanút, aki feljelentést tett a demonstrációról a tévében vagy az interneten látottak miatt. A tanúk többnyire a törvény szavait idézve a látottak miatti megbotránkozásukról, félelmükről számoltak be.
Egy idős balassagyarmati férfi arról beszélt, hogy rosszul esett neki, hogy ilyen Magyarországon megtörténhet. Sok félelem van benne a Rákosi-rendszer és az azt követő időszak miatt, nincs szüksége lelki terrorra, szorongásra, békés országban szeretne élni, nem anarchiában.
A vádbeli események hatására az unokája sírva fakadt, és a kollégái is elborzadtak.
„Egyszerű, keresztény emberek vagyunk, másként gondolkodunk mint a fővárosiak” – mondta a tanú, aki többször hangsúlyozta, hogy nem tartozik semmilyen párthoz. A vallomástételekor a tárgyalóban vele volt egy úgynevezett tanúsegítő ügyvéd.
Fasiszta vuduszertartás
Egy másik középkorú férfi a tanúvallomásában azt mondta, hogy a vádbeli demonstráció Sztálin szobrának 1956-os ledöntését idézte, továbbá egy vudu szertartásra emlékeztette, ahogy a magyarokat képviselő miniszterelnök szobrát darabokra szaggatták, ütötték, rúgták, szurkálták. Mindez a tanút szerint megengedhetetlen, a kommunizmusra, fasizmusra emlékeztető, félelmet ébresztett benne, hogy hová fajulhatnak az események.
Egy harmadik tanú, aki szintén feljelentést tett a vádbeli cselekmények miatt, arról beszélt, hogy a Sztálin szobrának ledöntésére emlékeztető cselekmény azt sugallta, hogy jogos lenne az erőszak a politikai vezetőkkel szemben, a szimbolikus erőszak a hatalom erőszakos megdöntésének képzetét ébresztette benne.
Nem ez volt megbeszélve, de vicces
A bíróság tanúként hallgatta meg a demonstráció egyik szervezőjét is, aki arról számolt be, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a Sztálin szobornál 1956-ban történtek mintájára a miniszterelnök hungarocell szobrát leleplezték, ledöntötték, részeit a Terror Házához vitték, de az nem volt a terv része, hogy Pityinger László belerúg az egyik darabjába.
A tanú viccnek minősítette a vádlott elleni eljárást, mert az szerinte egy olyan demonstráció miatt folyik, ahol csak a jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét akarták kifigurázni.
A bíróság további bizonyítást rendelt el és szeptemberre napolta a büntetőpert.
Dopemannek volt egy másik ügye is (Már azon kívül, hogy a rapháborúban és a folytatásában is szerepelt): még 2013-ban adta elő egy tüntetésen a Bazmeg című dalát, ami részleteket tartalmazott a Himnuszból. A rendőrség idén januárra állapította meg, hogy a dal célja az aktuális politikai rendszer kritizálása, nem pedig a Himnusz, mint nemzeti jelkép, meggyalázása volt.
A hungarocellfej egyébként még megvan Dopemannek:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.