A jegybankárokat mindig nagyon jól megfizették, ami abból a szempontból érthető, hogy kevesen értenek a monetáris politikához, viszont az itt meghozott kisebb döntéseken is milliárd forintok múlhatnak. Az EU-ban is az Európai Központi Bankban vannak a legjobb fizetések.

A Magyar Nemzeti Bank helyzetét különlegessé teszi, hogy a Matolcsy-korszak kezdete (2013) óta nagy változások voltak a szakemberállományban: rengeteg hozzáértő ember elment, a helyükre sokan átjöttek Matolcsy György NGM-es stábjából, sok fiatalt pedig előléptettek. Szerencsés emberek a jegybank mostani munkatársai, mivel egészen komoly bérfejlesztést kaptak. Amit mással egyébként nem is lehet magyarázni, mint Matolcsy arany szívével, arról ugyanis nem lehet hallani, hogy bármiféle komoly külföldi szaktekintélyt vagy tehetséget sikerült volna a masszív MNB-s bérekkel összeszedni.

(Az MNB egyébként épp most keres új kutatási igazgatót egy Economistos hirdetésben, mivel a korábbi kutatási igazgatót, miután kegyvesztetté vált, kirúgták.)

Az éves adatok alapján az látszik, hogy 2012-ben még két külön szervezetként működő MNB és PSZÁF együttes létszáma nagyjából ugyanakkora volt, mint az összevonás után, 2014-ben (1143 és 1179). Amit viszont költöttek rájuk, az 2,6 milliárd forinttal, vagyis 15 százalékkal több, és így 16,3 milliárd forintra emelkedett – pedig az infláció 2012-ben 5,7 százalék, 2013-ban pedig 1,7 százalék volt.

Egy alkalmazottra havi egymillió forint ráfordítás jutott 2012-ben, tavaly viszont már 1,15 millió forint. Ha csak az inflációt követve emelték volna a saját béreiket Matolcsyék, akkor elég lett volna 7,5 százalékot emelni a 15 helyett.

Ez azt jelenti, hogy Matolcsy infláció feletti béremelései 2014-ben 1,3 milliárd forintunkba kerültek.

De azóta ennél is sokkal többe, mert 2014 óta még nyolcvannal többen dolgoznak, ráadásul egy 5 százalékos béremelést kaptak, miközben nincs infláció.

És ebben az alkalmazotti létszámban még nincsenek benne az MNB alá tartozó cégek, így a tavaly létrehozott PSFN Kft. – ami az MNB által megvásárolt egyik luxusingatlan, az Eiffel Palace legfelső szintjét foglalja el, és közel harmincan dolgoznak benne –, és a nekik adományozott kétszázmilliárd forintos tőke hozamaiból élő Pallas Athéné alapítványok. Utóbbiak vezetése tele van az MNB vezetőivel, akiket ugyan Matolcsy felszólított, hogy adakozniuk kell az ott megszerzett jövedelemből, de erre semmilyen jogi kötöttség nincs. Az alapítványok még mindig nem tettek közzé nyilvános beszámolót, ezért az ottani fizetéseket sem ismerni.

Persze a szuper MNB-s fizetések, és a fizetésemelések is elég egyenlőtlenül oszlanak meg a szervezetben. (A honlapon nagyon ügyesen eldugták a fizetésekről szóló táblázatot, akit érdekel, itt van a legfrissebb excelben, összevetésül pedig a 2013-as, szintén excelben.) Sok pozíció neve megváltozott 2013 és 2015 között, de például

az ügyvezető igazgatók – köztük Poltné – bére 60 százalékkal emelkedett, addig a főosztályvezetőké alig 8 százalékkal.

Így fizetik azokat, akik (a tulajdonos) állam nevében ellenőrzik az MNB-t:

Ez törvénysértő állapot. A parlamentnek valamiért még mindig nem áll érdekében, hogy felügyelőbizottságot rendeljen ki a jegybank fölé.

Bért csökkenteni egyébként szinte lehetetlen a közszférában, pláne egy ilyen érzékeny intézményben, mint az MNB, úgyhogy a jegybankelnök jó szíve tíz év alatt simán tízmilliádos többletköltséget okoz Magyarországnak.