Görögország sorsa most az európai vezetők kezében van.

Két lehetőség van:

• Görögország kap még pénzt és türelmet Európától, és akkor nem bomlik szét az Európai Unió.
• Görögország nem kap pénzt, és akkor saját pénzt kell bevezetniük, és talán az EU-t is ott kell hagyniuk.

Görögországtól technikailag akár már hétfőn elveheti az eurót az Európai Központi Bank, ha leállítja a görög bankok finanszírozását. Az okokról itt és itt  és itt írtunk. A görög bankok egyelőre a következő napokban sem nyithatnak ki, ez is arra utal, hogy a görög kormány nem vár hétfőre érdemi döntést.

Csakhogy az a legvalószínűbb, hogy az EKB nem dönt egyértelműen. A bankot vezető Mario Draghi már 2012-ben megmondta, hogy egy ilyen komoly döntést nem hozhat meg a szervezet a tagállamok véleményének ismerete nélkül. Ha arról kellene döntenie, hogy az eurót elvegye-e a görögöktől, akkor utasítást fog kérni az Európai Unió Tanácsától, vagyis a tagállamok kormányaitól.

A kormányok pedig csak kedden lesznek döntési helyzetben.

Francia - német vita van

 

Előzetesen már hétfőn, délután fél ötkor találkozik Párizsban Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár, hogy közös álláspontjuk legyen a keddre. Ez azért lesz nehéz, mert a francia kormány sokkal türelmesebb a görögökkel az eddigi nyilatkozatok alapján mint a kifejezetten dühösen nyilatkozó német politikusok.

Kedden délután 1-kor találkoznak az eurózóna pénzügyminiszterei, este nyolctól pedig a miniszterelnökök. Ha születik döntés, akkor a legvalószínűbb, hogy csak ott lesz, és szerda reggelre dől el, hogy Görögországnak szakítania kell-e ezen a héten az euróval. A görög miniszterelnök hétfő délután azt ígérte telefonon Merkelnek, hogy keddre leadnak egy új javaslatot arról, szerintük hogyan maradhatnának a zónában.

Íme néhány idézet, ami kifejezi a hangulatot:

Emmanuel Macron, francia gazdasági miniszter:

Ne csináljunk ebből egy újabb versaillesi békét /ez zárta le az első világháborút, ennek része volt a trianoni szerződés is – szerk./. Számomra a mostani helyzet egy politikai pillanat, a valós kérdés politikai. Az a kérdés, hogy évtizedek óta először Európa és az eurózóna meggyengül-e. Nincs már Európának ambíciója? Az egész csak egy technikai konstrukció?

A francia kormány egész múlt héten sokkal megengedőbb volt a görögökkel, mint bármelyik másik eurózónás ország kormánya. A franciák azzal érvelnek, hogy az eurózóna és az EU sorsa sokkal fontosabb, mint azt nézni, hogy most éppen ki mennyit hajlandó engedni a konkrét huzavonában. Franciaország maga is eléggé el van adósodva, folyamatosan vitatkozik Brüsszellel a megszorításokon. Ráadásul a kormányzó szocialista párton belül nagyon erős a görög kormánnyal szimpatizálók tábora. Hétfő délben egyikük még tovább ment:

Benoit Hamon, francia oktatásügyi miniszter:

Angela Merkel vesztett, Németország vesztett. (…) Itt az ideje, hogy ismét tárgyaljunk Athénnal, és napirendre vegyük a görög államadósság fenntarthatóságát és az adósság átütemezését, hogy Görögországot az eurózónában tarthassuk.

A hétfői Hollande – Merkel találkozó igen keménynek ígérkezik, hiszen ezalatt a német politikusok egységesen azt mondják, jobb- és baloldalon is, hogy a görögök nem kaphatnak több segítséget.

„Nem opció számunkra, hogy engedjünk a görögök tartozásából”

- mondta kedden a német pénzügyminisztérium szóvivője, és ezzel pont az ellenkezőjét állította, mint amit a francia kormány képviselői javasolnak.

Az eurózóna kormányai közül a déliek a franciák vezetésével inkább engednének, az északiak és a keletiek viszont a németek mögé sorakozva inkább büntetnének. És itt már nincs határokon átívelő balos és jobbos összetartás sem.

Az európai szocialistákat sokáig vezető Martin Schulz EP-elnök is a kemény német álláspontot képviseli:

„Ciprász miniszterelnök ígérete a görög népnek, miszerint a „nem” szavazattal a görög kormány jobb alkut érhet el, szerintem nem igaz” -

mondta, ami szintén arra utal, hogy ő nem ért egyet azzal, hogy a görögök adósságát át lehet rendezni, el lehet engedni.

A német alkancellár vasárnap arról beszélt, hogy

"Görögország a népszavazással lerombolta az Európához vezető hidat"

és ez már arra is utalhat, hogy a németek a zónán kívül látnák a görögöket.

Az olasz kormány viszont hasonlóan gondolkodik mint a francia, és bár eddig óvatosabban fogalmaztak, Matteo Renzi olasz miniszterelnök hétfő délben már ugyanazt az érvet erőltette, mint a francia gazdasági miniszter a politikai megoldás jelentőségéről:

A lényeg: politika, nem csak grafikonok. Értékek, nem csak számok.

A keleti és északi zónatagok viszont még a német kormánynál is keményebbek lennének a görögökkel szemben. Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter szerint

Az euróövezet rémálma megvalósulni látszik a nemek győzelmével, mert egy ország elhagyhatja a klubot. A reformok elutasítása nem jelentheti azt, hogy a görögök könnyebben juthassanak pénzhez.

A zóna pénzügyminisztereinek tanácsát (Eurogroup) vezető holland pénzügyminiszter sem adna kedvezményt a népszavazás után a görög kormánynak. Jeroen Dijsselbloem szerint:

„A népszavazás eredménye nagyon sajnálatos Görögország jövőjére nézve. A nehéz intézkedések és a reformok elkerülhetetlenek a görög gazdaság felélesztéséhez.”

Taavi Roivas észt miniszterelnök is így gondolja:

„Nem néz ki jól a görög nép jövője...” -

twittelte.

A zónán kívüli lengyelek is aktívak a vitában. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök szerint:

"A görögök egy populista banda politikai áldozatai. (…) egyetlen út áll Görögország előtt: otthagyni az eurózónát."

A szintén kívülről drukkoló Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont együttérzéséről biztosította Görögországot. Közleménye szerint:

„Támogatásomról biztosítom a görög népet, hogy felülkerekedjen nehézségein”.