A palócosan beszélő Reisz András meterológusnak elege van Budapestből, az MTVA-ból, és hiányzik neki Szlovákia

media
2015 július 07., 11:41
comments 368

"Nem feltétlenül az számít, hogy cici legyen, meg szép láb, hanem bólogató fej és olyan száj, ami nem sokat jár. Nem feltétlenül csak hölgyek vannak ott, hanem férfiak is"

- ezzel magyarázta az Új Szónak adott interjúban a felvidéki Reisz András meteorológus, hogy tíz év után miért került le a köztévé képernyőjéről. Reiszre azután nem tartott igényt a köztévé, hogy elindult a valamiért hírcsatornának nevezett új m1.

Magáról azt mondja, hogy "nem szoktam bólogatni, sokat jár a szám, mert vannak elképzeléseim, vannak meglátásaim, van kritikám és önkritikám is. Utóbbiból nagyon sok van, de másokra nézve is van jogos bírálatom, s ezt a többség nem szereti."

Reisz nem igazán érzi jól magát Magyarországon. Az ELTE-n szerzett diplomát, ezt még jó élménynek tartotta.

"Amikor elkezdtem az egyetemet, ez még nem élt bennem, sikerélmény volt, hogy felvettek, hogy átjöttem Magyarországra, hogy magyarként magyarul tanulhassak, aminek most már nem látom jelentőségét. Ilyen szempontból a szüleimmel is sokat vitatkoztam, hogy az öcsémet irányítsák szlovák közegbe, hogy tanulja meg az államnyelvet. Ilyen szempontból szélsőséges vagyok."

És még

"Én örültem volna, ha sokkal jobban tudok szlovákul: akkor meteorológus lehetnék akár Pozsonyban."

Reisz azt mondja, honvágya van:

"Egyrészt Szlovákia borzasztóan hiányzik; nekem ott valahol valószínűleg levágták a lábamat, amikor ide átjöttem, mert őrületes kötödésem van hozzá. Nekem az a légkör hiányzik, meg a vasút. Ettől a két dologtól nem tudok szabadulni, ami itt van, azt nem vagyok képes megszokni. És nem is segítenek abban, hogy megszokjam. Nem tudom, hogyan fejtenék meg a pszichológusok, de pici túlzással azt mondanám, hogy nem tartozom ide, ebbe a közösségbe."

Valószínűleg ő sem könnyű eset, nem szereti a tömeget, a nagyvárosban nem lát semmi szépet:

"Én minden olyan helyet kerülök, ahol koncert vagy tömeg van, mert idegesít, ha sok ember, az ő sok problémájuk vesz körül. Az, hogy nem tudnak viselkedni. Ha pihenni szeretnék, csak a magam sajátos módján tudok, a természetben, vagy odahaza felülök a vonatra, s megyek Pozsonyba, onnan Kassára, vagy teszek egy nagy körutat. Beülök az első osztályra, s élvezem azt, amit nem tudok csinálni."

A nagy szerelme a vonatozás, az első igazi nagy szerelme, Júlia egy nagyon népszerű dízelmozdony volt, mely csak Szlovákiában létezik, s jelenleg Privigyén van a depója.

"Nálam a barátnőkkel való séta meg fagyizás a nyugdíjas évekre van elhalasztva, bár ha megmarad az ingyenes utazás, biztos, hogy a nyugdíjas éveimet is vonaton fogom tölteni."

Hogy végül is marad-e, az még nem dőlt el:

"Most a Meteorológiai Szolgálatnál vagyok, s várok még esetleg egy hívást valamelyik tévéből, hogy menjek nekik időjárást jelenteni. A fene se tudja, hogy mi lesz, még lehet, hogy összejön."

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.