Sűrű szöveg következik, Kövér László a kommunisták után a második kedvenc témájáról, az összmagyarságról beszélt az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének ünnepélyes megnyitóján.

Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait.

"A 20. századot mi magyarok a Kárpát-medencében elveszítettük"

- mondta.

"Ez a huszadik század a magyar erők és lehetőségek történelmi szétforgácsolódásának a százada volt, keserves árat fizetett érte Magyarország és a magyarság, mely árnak a jelképes és nagyon is valóságos kamatait sajnos az önök nemzedékének is fizetniük kell" - fordult a fiatalokhoz a házelnök.

És feltette a kérdést, hogy a 21. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk vagy ismét veszteseknek bizonyulunk.

De mi az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye? Az bizony a felelős nemzetpolitika. És az egyik leghatékonyabb eszköze pedig az oktatás.

A felelős nemzetpolitikának volt köszönhető a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítése.

"A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része, amely nemcsak egy elvont gondolat vagy egy politikusi ékesszólás, hanem a fiatalok holnapi és holnaputáni életminőségét is befolyásoló tényező Magyarországon és külhonban egyaránt" - hangoztatta Kövér László.

Azzal folytatta, hogy a 21. századi közös magyar teljesítménynöveléséhez elengedhetetlen közjogi kereteket az elmúlt esztendőkben megteremtették, a jövőben ezen kereteket az élet minden területén ki kell tölteni tartalommal, mindenki számára érzékelhető, mindenki javát szolgáló magyar együttműködésekkel.

De nem lesz könnyű:

"Mindezt egy rendkívül bizonytalan és borús, válságokkal terhelt, minden eresztékében recsegő-ropogó világpolitikai és világgazdasági helyzetben kell megtenni úgy, hogy a magyar állam korlátozott anyagi eszközeivel növeljék a szülőföld megtartó erejét és javítsák a szülőföldön való élet minőségét minden magyar számára, Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt"

- mondta.

A feladat rendkívül nehéz, a jogos elvárás nagy, az eszközrendszer szűkös és a felelősség alól nincs kimentési lehetőség – emelte ki Kövér László, hozzátéve:

"mi, mai magyarok nem engedhetjük meg magunknak a lélekvesztést vagy kishitűséget".

Kitért arra is, hogy egy negyedszázada a nemzedéke abban bízott, hogy a rendszerváltoztatással Magyarországon sikerül békésen leváltani a kommunista rendszert a hazugságaival együtt. Voltak akik a nagyvilágban és itthon is akkor azt hirdették, hogy a történelem véget ért, kitört az örök demokrácia, béke és jólét kora - fogalmazott Kövér László, aki felidézte: sokan mondták akkor, hogy minden rossz forrása az állam, az állam a rossz gazda, az államot kell lebontani és mindent a piacra bízni, így minden gond megoldódik.

Két évtized alatt sokak számára kiderült, "az állam mi vagyunk, az állampolgárok közössége. Magunkat kellene lebontani? Mi ne lennénk jó gazdái a saját erőforrásainknak?" - tette fel a kérdést az Országgyűlés elnöke, aki hozzátette: 2010-ben a politikai nemzedékük megbízást kapott a magyarországi választópolgároktól, hogy építsék újjá a magyar államot, építsenek olyan államot, amely nem kiszolgáltat, hanem szolgál valamennyiünket.

Ennek az államépítésnek kellett egy új eszmei és közjogi keretet teremteni, ez lett Magyarország új alaptörvénye.