A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta pénteken budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi hetekben, hónapokban regisztrált érkezők jelentős hányada olyan országból - például Afganisztánból vagy Szíriából - indult útnak, ahová az ott uralkodó helyzet miatt nem lehet visszaküldeni őket, így a többség minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátust kapna, ha tisztességes, megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van része.

Hozzátette, hogy egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát, szerinte a kormányzat ezen felfogása menekültügyi szempontból hallatlan. Ezért új hazai szabályozás miatt rövid időn belül uniós jogi fórumokhoz fordulnak.

Azzal a véleménnyel kapcsolatban, hogy az illegálisan belépők bűncselekményt követnek el, arra emlékeztetett: a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, feltéve, hogy azt nem fegyveresen követték el, ilyen eset azonban nem került nyilvánosságra.

Pardavi Márta a magyar kormányzat uniós támogatást sürgető felvetései kapcsán megjegyezte: az EU tavaly nyolcmillió eurót adott e célra; ez körülbelül ugyanakkora pénz, mint amennyiből a magyar menekültügy működött a tavalyi évben. (MTI)