Többszörösen jogsértő, ahogy nekiláttak a kerítésépítésnek a magyar-szerb határon - írja nemzetközi jogi és környezetvédelmi szakértőkre hivatkozva a Népszabadság.

Az alapvető gond, hogy a beruházás környezeti hatásvizsgálat-köteles lenne, és a hatásvizsgálati eljárásba a szerb felet is be kellett volna vonni.

Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa szerint a nyomvonalas létesítmények létesítése
minden esetben környezeti hatásvizsgálat-köteles, amennyiben a területfoglalás eléri a 3 hektárt. Ez a feltétel a drótkerítésnél simán teljesül.

Éppen egy kormányrendelet írja elő, hogy környezeti hatásvizsgálat nélkül a létesítési engedélyt ki sem lehet adni. Az eljárást a beruházónak kell indítania, arról tájékoztatni kell a lakosságot, helyi vagy országos civil szervezeteket, egyebek között közmeghallgatáson. Ezt pedig legalább harminc nappal korábban meg kell hirdetni.

Külön Natura 2000-es hatásbecslést kellene készíteni a kerítés nyomvonalán lévő Natura 2000-es területekről.

A Népszabadság szerint az egész hatásvizsgálati és környezeti eljárást transzparensen, többek között az illetékes környezetvédelmi hatóság honlapján nyomon követhető módon kell végigvinni, de ennek nyoma sincs a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának honlapján.

A dolog nem annyira formális, ugyanis a lakossági és a civil észrevételeknek be kell épülniük a tervezésbe, az engedélyező hatóság a várható környezeti hatások alapján különféle korlátozásokat és feltételeket írhat elő, akár a szomszédos ország is közbeavatkozhat.

Ha a jogi előírásokat a kormány nem tartja be, jogilag támadható lesz a kerítés. A hatóság akáőr arra is kötelezheti a beruházót, vagyis a kormányt, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot, a kerítés elbontásával. 

Márpedig lesz olyan, aki jogi úton támadja meg a kerítést.

A Védegylet a Népszabadságnak jelezte, hogy szerintük a határzár alapvető pontokon ellentétes a hatályos alaptörvénnyel, továbbá közvetlenül sérti a természetvédelmi és a területrendezési törvény bizonyos rendelkezéseit, valamint több nemzetközi egyezményünket. Úgy számolnak, hogy a bejelentett augusztus végi határidőre csak úgy készülhet el, ha megsértik a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokat.

A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területen „tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja”. Továbbá védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén környezetvédelmi engedély kell minden olyan építmény létesítéséhez, ami eléri vagy meghaladja az 1 hektárnyi területfoglalást (a kormány már eddig 100 hektárnyi magánterület kisajátításáról döntött, de a kerítés nem csak magánterületet érint), a kerítés pedig nem rendelkezik ilyen engedéllyel.

A szervezet levélben hívta fel fel erre Lázár János és a kormány figyelmét, és jelezték, hogy pert indítanak, ha a kormány semmibe veszi ezeket az előírásokat, és károsítja vagy veszélyezteti a természeti területeket és értékeket.