Hogyan és miért szorult háttérbe a kulturalitás a Szigeten?

a plázadás kora
2015 augusztus 18., 04:21
comments 137

A hétvégén ért véget a Tejútrendszer legjobb fesztiválja, az Óbudai-szigetütt sorra került Diáksziget 2015 Fesztivál, amely ezúttal is, mint már oly sokszor, nagy port kavart.

A magyar sajtóban számtalan érzékletes és újszerű tudósítás kísérte figyelemmel az egyhetes eseményt, ezen újságírói tejesítmények előtt is tisztelegni kívánunk az alábbi cikkel.

Beszámolónk úgynevezett „percről percre” formátumú, ami az esetünkben nem egyszerű fantáziátlanság, hanem egyrészt úgy gondoljuk, hogy ez a formátum adhatja vissza a legjobban a sok színes program révén lelkünkben keletkezett megannyi apró rezdülődést, másrészt – és erre külön is felhívom sajtóhistóriai érdeklődésű kedves olvasóink figyelmét – 19 vagy 18 éve, tehát a ‘96-os vagy ‘97-es Szigetről küldtük Bodoky Tamás kollégámmal a magyar internet első percről percréjét. SMS-eseket küldözgettünk Nyírő Andrásnak, aki szépen begépelgette az Internetto szerkesztőségi rendszerébe. (A rovatcímet Nyírő András főszerkesztő találta ki, azóta is „percről percre” néven fut mindig mindenhol mindenféle élőszerű tudósítás.)

14:10 Izgatottan készülök a nyár legnagyobb kalandjára. Jó előre megvettem a BKV-vonaljegyeket, amelyeket a Szigetre tartó HÉV-en használok majd fel. Sajnos az automata duplaszéles jegyeket nyomtatott, ez semmilyen lyukasztóba nem fér be. Ha én Tarlós István helyébe lennék, mélyen magamba néznék, és úgy kirúgnám ezt a Vitézyt, hogy a lába se érné a földet! Hát milyen munka ez?

De sebaj! A Sziget idején kézi lyukasztóval kezelik a jegyet a peron elejére telepített kalauzok. Ezért fantasztikus ez a fesztivál! Ilyenkor nincs megoldhatatlan probléma! Mindenki kedves és segítőkész.

budapest_01

14:20 Most olvastam Földesi-Hobó László nem túl barátságos nyilatkozatát a Szigetről, miszerint

az kulturálisan egy trágyadomb,

mert nincsen elég kultúra benne. Hobo (hajléktalan) úr nekem réges régi kedvencem, műremekszámba menő dalszövegei éppúgy iránymutatásul szolgálnak számomra (vonatkozásomban), mint esztétikai és morálfilozófiai meglátásai. Ezúttal is el kellett gondolkodnom, és muszáj volt igazat adnom a művésznek. Először is, az Óbudai-szigeten zajló kulturális tevékenységekkel kapcsolatosan a Csavargó úr mindenképpen orákulum értékű éceszgéber, hiszen több alkalommal nagy sikerrel állította színpadra a sziget királyaként is ismert Vizovickíj verseit.

Másodsorban pedig ki merné vitatni egy olyan rendezvény kulturális alsóbbrendűségét, ahol részeg fiatalok tömegesen őrjöngenek üvöltő zenékre? Ahol semmi sem szól a kötelességekről, az asztalra történő valami letevéséről, minden csak a jogokról, az oda nem figyelésről, a parttalan szabadosságról?

Mennyivel magasabb rendű megnyilvánulása a kulturalitásnak például, amikor kulturált kávéházi zenészek prüntyögésére valaki, teszem azt, tükörfodított régi négerdalokat dünnyög kissé atonálisan?! Ugye? Vagy a részemről az még nagyobb kulturális csimborasszó ehhez képest, ha még esetleg József Attila- és/vagy Villon-verseket szaval művészien túlripacskodva. Az pedig már tényleg a kultúra non plus ultrája (és sine qua nonja), ha esetleg emellé Sebő Feri egy öreg rokkán cimbalmozva nyenyerézik, Márta Pista, a nagy dizőz pedig a mindenkori kultminiszter zongoráján ülve adja elő megunhatatlan slágerét, az Adjon valaki még ötvenmilliót!

15:30 Mintha csak Hobóra akarna rácáfolni az élet, a Vidnyánszky utáni Legnagyobb Rendező! A VIP pénztárnál a sorban mellettem egy igazi kulturális világsztár: Havasi Balázs speedzongorista, a hungarian Liberace!

Úgy néz ki, mint egy világsztár, úgy beszél, mint egy világsztár, úgy veszi át a tiszteletjegyet, mint egy világsztár.

Hiába, erre születni kell! Meg is fogadom, hogy én már most megveszem a jegyem a karácsonyi szuperkoncertre.

15:52 Benn vagyon a fesztiválon! Island of freedom - a szabadság Izlandja, így szól az idei szlogen, utalva a rettegett jeges-tengeri futballbirodalomra. Meg kell hagyni, nagyon profi szlogen, egy igazi profi fesztivál profi szlogenje. Talán még Hobo sem talált volna ki jobbat!

16:23

A magyar lányok a legszebbek a világon.

De a hollandok se rosszak. Meg a németek. És a franciák. Az olaszok se, persze. És a belgák! Az osztrákok meg a szlovákok! Lengyelek!

17:03 Nyilvánvaló, hogy kulturális színvonal tekintetében ez a fesztivál már nem veheti föl a versenyt a régi idők hiteles, mélyérzésű, Földes László-i értelemben is értékteremtő, az asztalra valamit letevő, nem celeb-média-pénzcentrikus fesztiváljaival, amikor még minden színpadon eljátszotta valaki hamisan a Smoke On The Watert, de azt meg kell hagyni, hogy a Rossmann nevű drogie markt idén nagyon kitett magáért a Szigeten. Habpartys helyszínén létrehozta a permanens vizespólóversenyt, ahol direkt erre szerződtetett látványnők meg persze sima látogatók locsolgatták egymást kisebb-nagyobb bugyikban, néha még nedves és szuperattraktív lánycsoportok is táncoltak. Mármost én lelkes híve vagyok mindenféle feminizmusnak, és a Mambo Clubban is dupla bugyipénzt adok, ha arra kerül a sor, tehát az ügyre rálátó forrásként azt kell mondjam, ez már majdnem fölvette a versenyt a kilencvenes évek igazi, kulturálisan talán megközelíthetetlenül kimagasló rock- és motorosfesztiváljaival, amikoris egy-egy P- Mobil vagy Deák Bill Blues Band után fölment a színpadra Maya Gold és Michelle Wild (esetleg Elisabeth King), és élőben kinyalták egymást.

Sziget, Rossmann

17:14 A Rossmannál csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értette meg jobban az idők szavát. Installációjuk a Sziget 2015 egyik művészeti csúcsprodukciója. Korszerű interenetes-újságírós fordulattal: mutatom:

20150812_183358

Ezt hívom én modern művészetnek. Amikor nem tudod eldönteni, hogy vicc vagy komoly. Amikor az idézőjelek is idézőjelek között vannak. Az alkotás, ahogy egy igazán modern, aktuális és érvényes műtől elvárható, nem próbál válaszokat adni, hanem csak kérdéseket tesz föl, elgondolkodtatja a befogadót. Újabb és újabb kérdéseket generál.

  • Kinek áll ez érdekében?
  • A kutya feje helyére miért nem lehet bedugni?
  • Mi az élet értelme?

Mi ágaskodik a szoknya alatt???

vamszoknya
Tökkéletes. Óriási alakítás a NAV-tól, pedig annyi triviális poénlehetőség lett volna a Vida Ildikó-nyelviskolától a tréfás, szimulált házkutatásokig.

17:30 Daruk. Mindenfelé daruk. Bundzsidzsumping, álröpülőn álröpülés, vacsora a magasban. Mi értelme van ennek? Hol van ebben a kultúra?

Rengeteg az extrémsport mindenfelé. Rámpák meg a trambulinok meg kötelek. Ugyan már! Az extrémsport meginni fél liter vodkát abból a kiskőrösi marmonkannásból, amit a Túlvilág zenekar csempészett be 1998-ban! Vagy 97-ben.

17:45 Sehol egy görögdinnyesisak. Hát milyen Sziget ez? Hol itt a kreativitás? Bezzeg régen! Egész kis hadseregek mászkáltak fejre húzott görögdinnyehéjban. Volt belőle rohamsisak, szívószállal hangyaimitáció, minden. Az igazán kemények tesztelték is: nagy fémtábláknak szaladtak neki fejjel, amíg össze nem tört. De ezek a puhányok?! Ezeknek műanyagból fröccsöntött görögdinnyesisakot kellene árulni, komolyan. Lehet, jövőre meg is csinálom.

FH79HV3HMVJDRER.RECT2100

17:54 Ja, bocs megvan a kreativitás. Itt a Design Terminál színpada, sátra, konténere, mikrofaluja!

18:13 A Magic Mirror sátor előtt haladok el, összeszorított farpofákkal. Nem lehet nem belegondolni: ha nincs annak idején Magic Mirror, akkor Tarlós ma is óbudai polgármesterként próbál elkeseredetten bekerülgetni a országos médiába a békásmegyeri panelprogrammal, az 1-es villamos pályafelújításával vagy a 17-es fonódóvá alakításával. Ha én neki volnák, minden évben írnák egy nagy köszönőlevelet Gerendainak.

18:45 A Sziget megdöntötte az eddigi porrekordot. Ilyen súlyos kavargás utoljára az elmúlt évezredben volt.

19:00 A Colosseum nevű, raklapokból ácsolt technopajta mellett haladok, irtózatos ricsajjal dübörög valami, a porban izzadtan rángatóznak néhányan. Én ezt nem nevezném táncnak. Na, erről beszélt Hobo. Erre mi szükség van?

20:20 A VIP-ben.

Én ide sosem szoktam járni, csak vécére és a tudományos-szakmai érdeklődés miatt.

Marketingosok és újságírók lebzselnek itt színes italokkal, élvezik az elkülönített luxust, mint megannyi kis Rogán Antalné, zabálják a luxushamburgereket, a libazsír csorog le a pofájukon.

A Debreceni Zitáknak már VIP-en belüli különvip van. Micsoda fölháborító kasztrendszer! Kádár országában! Én egyébként nem bánom, hogy el vannak különítve.

Szerintetek? Há' de nám?! De. Mé? Nám? De! Hát akkor?

Szerintem pont ilyesmire gondolhatott Hobo, amikor a kulturalitás bizonyos hiányosságaira mutatott rá. Amikor a talmi csillogás, a tévés celebek világa átveszi a piedesztált valamint a primátust az igazi tehetség felett, a valamit az asztalra való valamit letevés felett, akkor beszélünk a kulturalitás elelégtelenedéséről.

20:15 A kulturális deficit már abban is megnyilvánul, hogy egy tisztességes, élőzenés, mocskos-bluesos, kemény, régivágású rockfesztiválon ilyenkor már mindenki talaj részeg. Itt meg mosolyogva, egyenesen sétálgatnak ezek az életképtelen nyugati buzik. Én még fesztiválon ennyi józan embert nem láttam. Először arra gyanakodtam, hogy ez biztos valami új dizájndrog, de aztán rájöttem, hogy annak meg semmi értelme.

22.10 Azt hiszem, a Szigettel kapcsolatban még sosem merték leírni, de úgy érzem, most meg kell tennem:

a zene itt másod- vagy inkább harmadhegedűs szerepbe kényszerül.

Szinte egyáltalán nem fontos mi szól, csak megy az őrültködés mindenütt, észre sem vennék, ha kicserélnénk a Kasabiant mondjuk az Inspiral Carpetsra, a Dropkick Murphyst a Flogging Mollyra, Aviciit Guettára.

22.20 Ja, és a vurstlijelleget is szóvá teszem, mert azt sem tette még szóvá senki. Most őszintén, kulturálisan kinek hiányzik ez:

Hát nem kulturáltabb ez:

22.30 Világzene. Boban Markovics recsegi vadul rézfúva valamelyik balkáni bicskásindulóját. Mennyire hiteles! Mennyire népi! Mennyire élő! Kinylik a bicska az ember zsebében. Amióta A tűz van, Bobán című csehszlovák filmmel világhírű lett, ez a fiú nem tud hibázni, minden bicskanyitogató mulatós recsegése úgy zseniális és persze kulturális, ahogy van! Talán csak Goran Bregovics tudná megszorongatni. Vagy Drazsen Dalipagics.  Vagy Dragan Kicsánovics.

23:13 Ír-blues színpad. Én ugyan nem állhatom ezt a szökdelve furulyázós Gyűrűk ura-zenét, viszont a Guinness nevű sörrel meg épp ellenkezőleg vagyok. A kilencvenes évek szigetein ez volt az egyetlen sörmárka, amit a szponzor Kőbányai termékein kívül kapni lehetett, de csak egy helyen, az ír színpadnál. Ezért általában úgy közlekedtem a szigeten, hogy mindig útba ejthessem az ír színpadot meg a Guinnesst, vettem egyet, és indultam is a sziget másik felére, minél messzebb a bendzsózástól, aztán onnan vissza, így 14-15 korsó Guinnesshez meg kellett tenni 25-30 kilométert. Na, ezek voltak az igazi beer mile-ok, nem amit a béna amerikaiak csinálnak! Persze akkor még a kultúra volt a domináns a Szigeten, nem úgy, mint ma!

No, de visszatérve a jelenbe: pendrive-ról „zenélő” dídzséjek ide, elektronikus kattogás oda, jó látni, hogy ez az egy színpad még őrzi a régi idők (Földes László-i értelemben vett) kulturális nívóját. Itt esténként még előkerül egy-egy ötventől hatvan felé ballagó faszi, aki ritkuló, hosszú ősz haját mindig copfba fogva hordja, és nagy átéléssel, ám annál szarabbul játssza a Purple Haze-t vagy a Crosstown Trafficet.

Smoke on the Watert ugyan nem hallottam, de azt sem tartottam volna elképzelhetetlennek.

Hosszan sorolhatnék még számtalan szebbnél szebb gondolatot, versidézetet és kulturált visszaemlékezést, de minek? Végezetül engedjék meg, hogy megint csak egyedülálló módon, egy sajátos kis fesztiválszótárral kedveskedjek önöknek, kedves barátaim, hogy élemedett koruk ellenére eligazodjanak az ifjúság „kultúrájában”, ha nem is annyira, mint amennyire én:

Pia - Alkoholtartalmű szeszesital, amelyet gátlásoldó hatása miatt előszeretettel fogyasztanak a fiatalok a “partykon”. Az alkohol által előidézett részegség rengeteg nem kívánt mellékhatáshoz, nem ritkán halálhoz, függőséghez, házasságon kívüli terhességhez vezet. A kulturált, mértékletes alkoholfogyasztás azonban hasznára válik az egyénnek és a társadalomnak, de az ilyesmi sajnos ritkaságszámba megy. A →jampecok előszeretettel piálnak a divatos presszókban.

Háré - Divatos, ápolt frizura. Buli előtt ajánlatos “belőni”. Sokan sajnos túl sokat foglalkoznak a hajukkal, pedig az igazi értékek belülről fakadnak. A →jampecok jellemzően belövik a háréjukat.

Jampec - Kicsapongó, bulizós életmódot folytató, divatosan öltözködő, a társadalmi normákkal nem vagy alig törődő fiatal, aki könnyűzenei koncerteken, táncesteken divatos öltözködésével és szexuálisan túlfűtött mozgásával, hivalkodó magatartásával hívja föl magára a figyelmet. Ha ön jampecokat észlel, azonnal értesítse a területileg illetékes körzeti megbízottat!

Jampi – →jampec.

Dídzséj – Lemezlovas. Bulifelelős, aki gépzenét szolgáltat. Például Dévényi Tibor, Cintula vagy Bárány Attila. A →jampecok által kedvelt szóürakozóhelyeken igen gyakran dídzséjek szolgáltatják a talpalávalót a → csörgéshez.

Csörög - Táncol. Bár - érthető módon - sokan vonakodnak táncnak nevezni ezt a szexuálisan túlfűtött, sokszor a pornográfia határait is átlépő, a harmónia, a kulturáltság minimumát is nélkülöző, koordinálatlan vonaglást. A →jampecok lejárnak csörögni a kultúrba.

Spangli - Cigaretta, nem ritkán „füves”. Sokan még mindig menőnek, felnőttes dolognak tartják, ha szájukban füstölgő cigaretta lóg. Pedig káros hatásai közismertek. “Kattintsál kánikulát a spanglim alá” - adjál tüzet, nyegle, bizalmas fogalmazásban. A →jampecok gyakran spangliznak.

Bomba nő – Helyes, csinos, szimpatikus lány. A →jampecok az ilyet gyakran stírölik.

Dzsesszel - Lazán, nyeglén mozog, megy, viselkedik. Mint egy →jampec.

Balhé - Konfliktus, nézeteltérés, nem ritkán a törvénybe ütköző cselekedet. A →jampecok jellemzően sokat balhéznak.

Banda – Könnyűzenei együttes, zenekar. Erre a bandára sok →jampec nyomul.

Hobo – →jampec.

A többit el tudják képzelni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.