Magyarország a 96. helyen áll a világ országai között a gazdaságot szabályozó intézmények minősége szempontjából a ma megjelent irányadó versenyképességi jelentés, a World Economic Forum szerint, éppen Mali és Tanzánia között. Szűkebben az állami intezményeknél picivel rosszabb a helyzet, ott a 99. helyen állunk.

A WEF jelentése azért fontos, mert befektetők megkérdezésén alapul, és – a Világbank Doing Business jelentéséhez hasonlóan – sokan megnézik, mielőtt úgy döntenének, hogy pénzt hozzanak az országba vagy sem. Van rengeteg részindex és alindex, amikben össze lehet vetni az országok állapotát, és amelyek mind-mind fontosak lehetnek egy befektetési döntés meghozatala előtt.

Az intézmények minőségében 3,52 pontos eredményünkkel Szlovákián és Bulgárián kívül mindenki előttünk van ezen a listán a régióból. Sikerült rontani is, a tavalyi jelentésben még a szintén nem túl fényes 3,67 pontot értünk el. (A megkérdezett befektetők 1-től 7-ig pontozták az országokat, ahol a 7 a legjobb.)

Előttünk van többek között:

• Omán (4,73 pont, 31. hely)
• Namíbia (4,27 pont, 44. hely)
• Elefántcsontpart (4,03 pont, 62. hely)
• Jamaika (3,74 pont, 80. hely)
• Albánia (3,68 pont, 84. hely)

És még rengeteg, nem éppen az őrületesen hatékony államáról és prosperáló gazdaságáról ismert ország, mint mondjuk Libéria, Kenya, Kazahsztán vagy Etiópia.

Miért ilyen rossz a helyezés? A következő értékek azok az állami intézményeknél, amikben Magyaroszág gyengébb, mint a világ országainak fele, tehát a 140 országból álló rangsorban a 70. helyezésnél rosszabbat kapott a befektetőktől:

• Kormányzati szabályozás okozta terhek: 2,6 pont, 128. hely.
• Kivételezés a kormányzati döntéshozók döntéseiben: 2,2 pont, 125. hely.
• A közvélemény bizalma a politikusokban: 2,0 pont, 120. hely.
• Tulajdonjogok érvényesülése: 3,4 pont, 120. hely.
• Közpénzek helytelen elköltése: 2,5 pont, 119. hely.
• Kormányzati döntéshozatal átláthatósága: 3,4 pont, 119. hely.
• Közbeszerzések kikerülése: 2,6 pont, 103. hely.
• Viták kezelésének jogi keretrendszere: 3,2 pont, 96. hely.
• Káros kormányzati költekezés: 2,6 pont, 95. hely.
• Szellemi tulajdonjogok érvényesülése: 3,7 pont, 80. hely.
• Bírói függetlenség: 3,6 pont, 79. hely.

Igazából elég kevés olyan mutató van, amiben a lista első felében szerepelnénk az állami intézményeknél, ezek is főleg a biztonsággal kapcsolatosak, a befektetők például nem érzékelnek terrorfenyegetést, jó a közbiztonság. Viszont a legtöbb állammal kapcsolatos mutató vagy romlott, vagy stagnált az utóbbi években.

Érdemes összevetni ezeket a mutatókat a magyar állam által finanszírozott jelentéssel, ami kimondja, hogy tökéletes a magyar kormányzás, vagy a másik oldalról a német üzletemberek által mondott nagyon-nagyon negatív ítélettel.

A magyar versenyképességi helyzet összképét jelző mutató nem csak az állam miatt romlott a tavaly 4,28-ról 4,25-re: gyengébb pontot kaptunk a befektetőktől az infrastuktúra minőségére, a felsőoktatásra és a képzésre, az egészségügyre, a munkaerőpiacra, a termékpiacra és az innovációra is. Javult viszont a makrogazdasági helyzet és a technológiai felkészültség.

Ezzel együtt a magyar versenyképesség az EU 28. országa között a 24. helyre elég, a világban pedig a 63.-ra, főleg az állam csapnivaló teljesítménye miatt.

Ez pedig egy áttekintő térkép az egész jelentésről:

UPDATE: A Magyar Idők sikeresen kimagyarázta: mindegy, hogy romlott, ha a régióban javult! (Igaz, a cikk nem a WEF jelentéséről, hanem egy EY-os szakértővel folytatott beszélgetésről szól, a lényeg az, hogy tovább javul.)