Ma éjfélkor lesz 25 éves Nagy Németország
1990. október 3. fontos nap a világtörténelemben, ekkor deklarálták a kelet-német tartományok csatlakozását a Német Szövetségi Köztársaságot, azaz Nyugat-Németországhoz, ami ebben a pillanatban meg is szűnt Nyugat-Németországnak lenni.
Helyette egy Németország lett.
Ennek még David Hasselhoff is iszonyatosan örült:
Sokan még közvetlenül az újraegyesítés előtt sem hittek abban, hogy ez lehetséges, Európa egyik fele nem hitte volna, hogy az NSZK-nak sikerül integrálni a fejletlenebb kelet-német tartományokat, és sokan náciveszéllyel riogattak, mondván, hogy ha Németország egységes, idővel mindig valami galibát csinál Európában.
Ehhez képest ez a 25 év egészen szép rendben eltelt Európában. Igaz, a felzárkóztatás miatt a kilencvenes évek elején kicsit megroggyant a német gazdaság, de ez a kiigazítás már alig látszik.
De ne is a gazdaságról meg a politikáról beszéljünk, inkább próbáljuk meg átérezni, hogy milyen óriási öröm lehetett németnek lenni az újraegyesítés éjszakáján.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.