Magyarországon egyre több címen nem lakik senki - 2015 januárjában a bejelentett lakóval nem rendelkező lakcímek aránya már 30 százalék volt. A térinformatikával foglalkozó GeoX Kft. most feltérképezte, hogy az országban pontosan hol állnak üresen ingatlanok tömegei.

Hogy pontosan hány lakás áll üresen, arról a legfrissebb adatokat a 2011-es népszámlálás nyújtja. Akkor a nem lakott lakások 80 százaléka ténylegesen üresen állt, 15 százalékukat idényszerűen használták és 5 százalékuk nem lakásként hasznosult. 

Egy fontos definíció: nem lakott címeknek azokat a címeket tartják, ahol a hivatalos lakcímnyilvántartás szerint nem volt bejelentett lakó. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott ingatlanban tényleg nem lakik senki, mint ahogy egy bejelentett lakóval rendelkező cím is állhat üresen. Ez utóbbi eset viszont valószínűleg jóval ritkább. 

Ahogy a fenti térképen világosan látszik, az üresen álló magyar ingatlanok kifejezetten egyenlőtlenül oszlanak el az országban. A Balaton körül van belőlük a legtöbb, itt számos település van, ahol az ingatlanok több mint 80 százalékában nincs bejelentett lakos, de a Nyugat-Dunántúlon, valamint Északkelet-Magyarországon, a Cserehátban és a Zempléni-hegységben is van belőlük bőven. 

Az abszolút országos rekorder nem meglepő módon a Budapestről leggyorsabban elérhető tóparti település, Balatonakarattya, ahol az ingatlanok 88 százaléka minősül nem lakott címnek. 

Akarattyát Balatonmáriafürdő, Mátraszentimre (Magyarország legmagasabban fekvő települése!), Balatonszepezd, Balatonundvari és a szintén vízparti Ábrahámhegy követik. 

A bejelentett lakó nélküli ingatlanok más-más okból állnak üresen. Egy részüket üdülőként, idényszerűen használják, csak az akkor ott lakóknak máshol van bejelentett lakcíme. Egy másik részük viszont tényleg üres, mert egykori lakóik meghaltak, esetleg végérvényesen máshova költöztek, és nem tudták sehogy hasznosítani egykori otthonukat. És persze a nagyvárosokban, elsősorban Budapesten a nem lakott címek egy részében vállalkozás működik, vagy albérletként funkcionál. 

Érdekes azt is megnézni, hogy milyen tényezők vezetnek ahhoz, hogy egyes magyarországi településeken magas legyen a nem lakott címek aránya. Az alábbi térkép ezt foglalja össze: 

A legegyszerűbb a PIROSSAL jelölt üdülőtelepülések esete. Ezekben a nem lakott címeket zömét az idényszerűen lakott nyaralók adják, és többnyire a nagyobb tavak, a Balaton, a Velencei-tó és Tisza-tó körül találhatóak. Van köztük néhány, amely kisebb állóvíz mellett fekszik (pl. Orfű), kifejezetten gyógyfürdőre épül (pl. Borgáta), és olyan hegyi üdülőfalvak, mint a már említett Mátraszentimre.

ZÖLD szín jelöli az elöregedő, elnéptelenedő aprófalvakat, amelyek már évtizedek óta nagyon kevés lakossal rendelkeznek, és mára a teljes kihalás szélére jutottak. Ilyen településekből a legtöbb Nyugat-Magyarországon, az osztrák határ közelében van, de van egy másik nagyobb tömb az ország északkeleti csücskében is. Nagy részük rossz megközelíthetőségű zsákfalu, távol a fő közlekedési útvonalaktól és vasútvonaltól, ahol a megüresedő házak állaga annyira leromlik, hogy egy idő után menthetetlenné válik. 

NARANCSÁRGÁK azok a települések, amelyek turisztikailag olyan vonzóak, hogy az utóbbi években, évtizedekben fokozatosan üdülőfaluvá váltak, és így egyre több lett ezekben az olyan ingatlan, amelyekben nincs állandóan bejelentett lakó. Ilyen településekből a legtöbb a felkapott Balaton-felvidéken van, de akad belőlük az Őrségben és Észak-Magyarország dombjai-hegyei közt is, Hollokőtől Upponyig. 

Végül pedig SÁRGA szín mutatja azokat a településeket, amelyek nem különleges építészeti és természeti szépségeiknek, hanem az elhagyatottságukból fakadó alacsony ingatlanáraknak köszönhetően váltak az évek során üdülőfaluvá. Ezekből a legtöbb Északkelet-Magyarországon, a Zemplénben és a Cserehátban van, de akad belőlük bőven a Nyugat-Dunántúlon található zsák- és törpevalvak közt is.