Orbán először áldozott be államtitkárt egy széleskörű lázadás miatt

Ne vessük el azt a lehetőséget, hogy éppen a tanárok lázadása idején, és természetesen attól teljes függetlenül jutott Orbán Viktor eszébe, hogy a közoktatási államtitkár milyen kiválóan teljesítene digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosként. Végül is a hivatalos kommunikáció ez, és ki ne látná be, hogy a jövő szempontjából fontos posztról van szó.

Ha mégis az történt, talán eljátszhatunk azzal a gondolattal is, hogy a pedagógusok tiltakozása miatt váltotta le a kormányfő Czunyiné Bertalan Juditot, akkor a tanárok azt érték el, amit eddig még senkinek nem sikerült: olyan kényszerhelyzetbe hozták Orbánt, hogy be kellett áldoznia egy kormánytagot a lázadás csitítására. A netadós tüntetésnél nem váltottak le senkit, csak a tervezetet vonták vissza, és Deutsch Tamás lett a téma konzultációs felelőse, hogy mindenki gondolja át, akar-e még egyszer tüntetni.

Nem először fordul elő, hogy kormánytagot cserél ciklus közben Orbán, de ennek soha nem volt közvetlen oka egy szakma tiltakozása. Sőt, leginkább azzal lehetett megszilárdítani valakinek a pozícióját a kormányban, ha komoly támadások érték. Orbánnál ilyenkor működésbe lépett a felcsúti kisvasút-effektus, vagyis "Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig." 

Így maradhatott például miniszter mind a mai napig Fazekas Sándor.  

Czunyinéval ez megváltozott. Elődjét, a tanárok körében szintén osztatlan ellenszenvet kiváltó Hoffmann Rózsát elegánsan a kormányváltásnál cserélte le Orbán. Czunyiné sima beáldozása azért is meglepő, mert Orbán igen jó véleménnyel volt róla tavaly tavasszal egy zártkörű beszélgetésen, bár a neve nem jutott eszébe, de azt mondta róla, hogy "cserebogár is lehet akár" és miniszternek is alkalmas lehet. 

Ráadásul a váltás kommunikációja is igencsak zavaros, mert nem mondták ki, hogy elégedetlenek voltak Czunyinéval, viszont Orbán a Fidesz frakcióülésén arról beszélt, hogy valakik gerjesztik a pedagógusok elégedetlenségét. 

"Nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen és elkezd levelet írni, tiltakozni".

Amiből ezek szerint arra kellene jutni, hogy Czunyiné jól végezte a dolgát, de a függetlenségére minden körülmények között kényesen ügyelő kormány kénytelen volt engedni a tanárok mögött szervezkedő erőknek, és mégis leváltották? 

A zavar oka az lehet, hogy Orbánnak valóban nincs rutinja abban, hogy a tiltakozások hatására kormánytagot váltson le, de úgy, hogy ne kelljen önkritikát gyakorolnia.

A kormányátalakításoknál nem mentünk vissza az első Orbán-kormányig, mert abban a ciklusban a kisgazdákkal és az MDF-fel vívott koalíciós játszmák is színesítették a személycseréket. 2010-től már tényleg tisztán az történik, amit Orbán Viktor akar, a KDNP-re nem tekinthetünk fajsúlyos koalíciós partnerként.

Mi kellett eddig ahhoz, hogy Orbán Viktor cserére szánja el magát? Hende Csabával például a kormányülésen szólalkozott össze, mert a honvédelmi miniszter nem fogadta el a határkerítés építésének lassúságára tett megjegyezéseket. 

Fotó: Hende Csaba / Facebook

Fellegi Tamás fejlesztési miniszternek még 2011-ben a hírek szerint azért kellett távoznia, mert az akkor még Orbán jóbarátjának számító, nagy üzletekben utazó Simicska Lajos megfúrta, a miniszteri székbe pedig az oligarcha bizalmi embere, Németh Lászlóné ült. 

Navracsics Tibor úgy ment Brüsszelbe uniós biztosnak, hogy a váltás nem volt Orbán ellenére, és Navracsics is emelt fővel távozhatott. De nem a közigazgatás vagy az igazságszolgáltatás, pláne nem a rövid ideig a beosztása alatt álló diplomaták buktatták meg, hanem Orbán bizalma csappant meg benne. 

Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt sem szakmai alkalmatlanság miatt állította fel Orbán váratlanul tavaly szeptemberben, hanem azért, mert állítólag nem volt elég lojális a kormány politikájához. A minisztere is szép szavakkal búcsúztatta és dicsérte a szakmaiságát.

Répássy még az államtitkári székben egyeztet Lázárral MTI Fotó: Kovács Tamás

Bencsik Jánosnak, az energetikáért felelős államtitkárnak is voltak lojalitási problémái, többször is bírálta a kormányt, de ő magától mondott le 2011 végén. 

Nem teljesen világos, hogy miért kellett távoznia az agrártárca közigazgatási államtitkárának, Simon Attilának tavaly ősszel. Van, aki szerint az állami földeladások, illetve az azzal kapcsolatos földtörvényi szabályozás miatt, hallani lehetett a szerepéről abban, hogy az agrártárca egyik cége, a TIG százmilliókat bukott a csődbe ment Hungária Értékpapír Zrt.-vel. Az viszont biztos, hogy nem követelte tömegesen a lemondását a gazdatársadalom. 

A legproblémásabb terület a korábban önálló minisztériumokat egybeolvasztó minikormány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A 2010-ben még Nemzeti Erőforrás Minisztérium néven induló mamuttárca élén Réthelyi Miklós állt először, de ő két év után távozott. Nem Orbán mentette fel, hanem lemondott. Réthelyi nem volt klasszikus politikusi alkat, már a legelején lehetett hallani, hogy nem vállalja a teljes ciklust, a kampányban nem akart részt venni. 

Réthelyit Balog Zoltán váltotta, aki először is a minisztérium nevét cserélte le Emberi Erőforrások Minisztériumára, azóta pedig mindegyik fontos terület (kultúra, oktatás, egészségügy) államtitkára távozott. Mindegyik történet kicsit más. 

Az Orbán-család barátja, Szőcs Géza 2010-ben lett kulturális államtitkár. Munkájának megítélése vegyes volt, megvédte a Nemzeti Színházat vezető Alföldi Róbertet a Jobbiktól, kiállt Heller Ágnes és a többi támadott filozófus mellett, de részt vett a Nyírő József újratemetése körüli komédiában, és a keleti rokonság genetikai szakértője lett, miközben az egyik legfontosabb eredménynének azt tartja, hogy a ferihegyi reptér Liszt Ferenc nevét vette fel. A frissen kinevezett Balog állítólag nem akart vele dolgozni, végül papíron Szőcs kérte a felmentését, Orbán nem engedte el a kezét, miniszterelnöki főtanácsadó lett. A legtöbb támadás egyébként éppen az államtitkársága utáni időszak miatt érte, neki köszönhetjük a milánói sámándobot és mindazt, ami ezzel jár. 

Szőcs Géza Fotó: MTI

Szőcs államtitkári székébe L. Simon László ült, de Balog nyolc hónap után felmentette. L. Simon László azt mondta: "nem szakmai okokból távozom, miniszter úr és köztem habitusbeli különbség van". Halász János lett az államtitkár, de ő sem maradt, most Hoppál Péter irányítja a kultúrát, olyan szürkén, hogy ha lenne tüntetés ellene, elaludnának a résztvevők. 

 Az oktatáshoz hasonlóan óriási problémákkal küzdő egészségügyben is volt egy váratlan csere. Az nem volt meglepő, hogy a kormányváltáskor itt is változtatott Orbán. Szócska Miklós mellett ugyan végig kitartott az előző ciklusban, történhetett bármi. Húszéves rekordot jelentett, hogy az egészségügy vezetője kitöltött egy ciklust, ha csak államtitkárként is, és nem miniszterként. Mintha minden rendben ment volt az egészségüggyel, elégedetten itthon dolgoznának orvosok és nővérek.  

Szócskát aztán Zombor Gábor váltotta 2014-ben, de csak egy bő évig vezette az egészségügyet. 2015 augusztus végén ugyanis váratlanul és sürgősen lemondott. Távozását egészségügyi okokkal, egészen pontosan szívproblémákkal indokolta. A szakma nem örült a távozásának, sőt, Zombornak nagyobb vitája volt a Miniszterelnökséggel, mint az egészségügyisekkel. Orbán hosszú ideig nem is talált megfelelő utódot Zombor helyére.  

Miközben a legfontosabb és legproblémásabb területeken elég nagy a fluktuáció az Emmiben, egy valakinek a pozíciója biztos: Balog Zoltán miniszter élvezi Orbán Viktor bizalmát. 

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.