"Mint ismeretes, az USA kormányának politikája szerint nem kommentálunk folyamatban levő jogi ügyeket, valamint nem reagálunk hírszerzési ügyekről szóló találgatásokra. Ezt a politikát alkalmazzuk akkor is, ha az Egyesült Államok nem része a jogi eljárásnak, illetve ez a válasz még a legvadabb állításokra is."

Ezt a közleményt kaptuk Elizabeth Webstertől, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének szóvivőjétől. Webstert még hétfőn kerestem, amikor ügyvédjén keresztül Maxin Norbert több szerkesztőségnek, így nekünk is közleményt küldött arról, hogy

2015 december eleje óta előzetesben van kémkedés gyanújával.

Maxin ebben a nyilatkozatában tagadta, hogy akár ő, akár Arcade LLC nevű cége magyarországi képviselője, B. Béla Szabolcs kém volna. Érdeklődésünkre a BRFK már hétfőn a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította, hogy bármilyen felvilágosítást adjon az ügyről. Akkor az amerikai követség sem kívánta még kommentálni az esetet - ahogy most is írják, ez nem is szokásuk.

Maxin történetét a titkosszolgálatok munkájára rálátó forrásaim sem tudták megerősíteni.

Maxin leveléről azóta más lapokban már olvashattak, még az MTI is szemlézte a hírt. Ebben azt állítja, hogy a magyar hatóságok azzal gyanúsítják, hogy az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és a "Svájci Alap" javára kémkedett. Ez utóbbi a Norvég Civil Alaphoz hasonlóan magyarországi civil szervezeteket támogat. Amikor 2014 őszén a kormány a civil szervezetek zaklatásába kezdett, a Kehi a Svájci Civil Alapban kezelt pályázatok iratait is bekérte az azokat kezelő Ökotárs Alapítványtól.

Maxin ügyvédje, Kertész Géza azt mondta hétfőn az Átlátszónak, hogy ügyfele a nyomozók gyanúja szerint az amerikai követség "NATO-tisztjéhez" juttatott el iratokat a magyar honvédelemről. Kertész valószínűleg NATO-összekötőtisztet értett NATO-tiszt alatt, ám ez a pozíció a NATO-tagállamokban működő amerikai követségeken nincs, ilyen összekötőtisztre azokban az országokban van szükség, amelyek nem tagjai a katonai szövetségnek.