Természetesen a nagy munkabírásuk. Pontosabban az, hogy valaki egyszer azt állította róluk valami újságcikkben, hogy nagy a munkabírásuk.

Ismerkedjünk meg alaposan az egyik legnagyobb zsurnalisztikai közhellyel, hogy a jövőben mindig kétkedéssel olvashassuk.

Hogy megértsük, miért ilyen népszerű a magyar sajtónyelvben a „nagy munkabírású”, valamint ennek mindenféle még sutább szinonimái, vegyük először is észre, hogy azt két különböző módon szokás használni. Van olyan, hogy maga a cikk szerzője nevez valakit hatalmas munkabírásúnak. És van a másik eset, amikor a cikk egyik megszólalója nevez valakit óriási munkabírásúnak

Ez a két felhasználási mód látszólag különböző, pedig éppen hasonlóságuk a kulcsa a kifejezés kétségbeejtő népszerűségének. Arról van ugyanis szó, hogy aki használja, akár maga a szerző, akár a forrása, úgy érzi,

ő maga nem dolgozik annyit, mint akiről szó van.

Ezt pedig általában nem csak így érzi, aki mondja, hanem tényszerűen így is van. Hiszen az államtitkár valószínűleg tényleg többet dolgozik, mint a magyar újságíró, sőt, annál is többet, akit az újságírónak sikerül megszólaltatnia az államtitkárról szóló cikkéhez. A sajtó ugyan különböző módszerekkel és különböző szakterületeken, de többnyire sikeres emberekről ír, így akár politikusokról, akár focistákról, akár maffiavezérekről van szó, joggal merül fel, hogy ő bizony sokat dolgozik.

Na de ha a „nagy munkabírású” olyan sok emberre illik, akkor mi a fenének írják le bárkiről? Ilyen alapon azt is közölhetnék a cikkben, hogy annak alanya két lábat birtokol, nem? Hitlerről is le lehetett volna írni, hogy „fantasztikus munkabírású”, valamint „elsőként ült íróasztalhoz a Führerbunkerben, és rendszeresen ő kapcsolta le utolsóként a villanyt”, nem?

Ez nagyon jó kérdés

- csak hogy egy olyan kifejezést idézzek, amit szintén minden újságíró imád beleírni az általa készített interjúba, ha véletlenül elhagyja az interjúalany száját.

A válasz pedig azért, mert az újságírónak kiegyensúlyozottnak kell lennie, vagy legalábbis annak kell látszania, miközben olyan emberekről kell írnia, akiknek jelentős része utolsó szemét tróger tolvaj. Ha a cikkben csak az „utolsó” a „szemét” és a „tróger” jelzők ismétlődnének, az olvasónak – jogosan vagy nem, ez mindegy – az az érzése támadhatna, hogy az újságíró elfogult. Ennek megakadályozására tűnik jó eszköznek valami pozitívum felemlegetése, és a „nagy munkabírású” annak hangzik.

KONKLÚZIÓ:

Bárhol találkozik az ember nagy, hatalmas és fantasztikus munkabírással a magyar sajtóban, egyszerűen ne foglalkozzon vele. Jobb esetben tehetetlenségből, a rosszabban pedig egyszerűen benyalási szándékból lett leírva.

Nézzünk néhány példát a közelmúltból:

Nincs ember Magyarországon, akinek annyiszor méltatták volna a munkabírását, mint Lázár Jánosnak.

„Nagy munkabírású” – Stop.hu

„Nagy munkabírású” – Heti Válasz

„Nagy munkabírású” – Magyar Nemzet

Sőt!

„Elképesztő munkabírású” – 168 Óra

Nagy munkabírásáról az Origo szerint maga Orbán Viktor is megemlékezett. Hogy Lázár munkabírását azért dicsőítik ennyien, mert tényleg sokat dolgozik, vagy mert semmilyen más jó tulajdonsága nincs, azt majd a történelem hatalmas munkabírású ítélőszéke eldönti.

Lázár munkabírása akkora, hogy közvetlen munkatársait is megfertőzte. Például Csepreghy Nándort:

„Nagy munkabírású” – mondták róla a HVG forrásai.

„Komoly munkabírású” – jellemezték kollégái a Népszavának. Őrület belegondolni, hogy ez a választékos szókincsű kolléga akár maga Lázár János is lehetet.

Még az olyan háttéremberek is összekenődnek Lázár munkabírásával, mint Balczó Barna:

„Nagy munkabírású” – mondta róla a HVG-nek egy vezető fideszes politikus.

Nyilván senkit sem lep meg, de az ember, aki még Lázár Jánosnak is parancsolhat, akkora munkabírású, hogy arra a nagy nem elég. Orbán Viktor:

„Elképesztő munkabírású” – mondta a 168 Órának Bojár Iván András.

„Pokoli munkabírású” – fokozta a fokozhatatlant Fellegi Tamás az Origo szerint.

Nem csoda, hogy egy ilyen képességű miniszterelnök csapatában egymást érik az olyan politikusok, akiknek a munkabírásán mamutfenyőfát lehet vágni

„Nagy munkabírású” – írta a Népszava L. Simon Lászlóról.

„Nagy munkabírású”– mondta a 168 Óra szerint Németh Lászlónéról a Fidesz-frakció egyik tagja.

„Nagy munkabírású” – mondta az Origo szerint a parlamentben soha meg nem szólaló fideszes képviselőről, Bíró Márkról frakciótársa, Becsó Zsolt.

Szívmelengető látni, hogy a munkabírás a politika alsó szintjeire is leszivárog.

„Rendkívüli munkabírású"” – tudta meg Vizkelety Mariann, akkor éppen NFM-es államtitkárról "kormányközeli forrásokból" a HVG.

„Nagy munkabírású” – ezt Kollár K. Attiláról, a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagjáról mondta az Origónak egy volt MDF-es párttársa.

„Nagy munkabírású” – mondták kollégái a Népszavának Bagdi Árpádról, a Gyulai Törvényszék vezetőjéről.

Végül, de nem utolsósorban pedig:

„Nagy munkabírású” – mondta Deutsch Tamásról maga Deutsch Tamás.

Szerencsére munkabírásból jutott az ellenzéknek is.

„Nagy munkabírású” – mondták ismerősei Falus Ferencről a Magyar Narancsnak.

„Nagy munkabírású” – mondta Harangozó Tamás Ficsor Ádámról, Gyurcsány Ferenc egykori kabinetfőnökéről az Origónak.

„Nagy munkabírású” – emlékezett meg szóvivőtársa halála után Daróczi Dávidról Budai Bernadett a 168 Óra beszámolója szerint.

„Nagy munkabírású” – szögezte le a HVG még 2007-ben Szilvásy Györgyről.

„Nagy munkabírású” – mondta a Blikknek Tóth Csaba, az MSZP zuglói elnöke rejtélyes körülmények közt elttűnt beosztottjáról, Sápi Attiláról.

A magyar nép olyan nagy munkabírású, hogy a munkabírás a határon túl sem csökken.

„Nagy munkabírású” – jellemezte egy újságíró Markó Bélát.

„Jó munkabírású” – mondta a szatmar.ro szerint egyik RMDSZ-es kollégája Csehi Árpádról.

Szuperszónikus munkabírású embereket persze nemcsak a politikában lehet találni, hanem számtalan más területen. Például a sport világában. Különösen a futballpályákon, ahol azok az emberek rohangálnak, akikre a sportújságírók a legjobban szeretnének hasonlítani.

„Nagy munkabírású” – állapította meg a Bors Böde Dánielről.

A helyzet pedig súlyosbodik, ha elérkezünk az emberiség legnagyobb munkabírású egyedeihez, a védekező középpályásokhoz. A szélső gyors, a kapus bolond, a védekező középpályás pedig:

„Hatalmas munkabírású” – szögezte le John Obi Mikelről a sporthirado.hu.

„Félelmetes munkabírású” – jellemezte Thomas Gravesent a Nemzeti Sport.

Aztán ott vannak az üzletemberek, akiknek nem véletlenül lett olyan sok pénzük.

„Rendkívüli munkabírású” – írta a magyar származású Andrew Grove-ról a HVG

„Nagy munkabírású” – közölte alig néhány napja Spéder Zoltánról a Magyar Narancs.

A nagy munkabírásban azonban az a legszebb, hogy szinte bárkit elkaphat.

„Nagy munkabírású” – mondták a HVG-nek ismerői Vizoviczki László „üzletemberről”.

„Hatalmas munkabírású” – tudta meg szintén a HVG Kiss Ernőről, a mindenféle nevetségesen kínos ügyekbe keveredett főrendőrról.

„Fantasztikus munkabírású” – írta meg a Délmagyarország a szintén kínos ügyekbe keveredő, de még aranymúzeumot is alapító Zelnik Istvánról.

Hajnaltól késő éjszakáig pedig nemcsak politikusok és szélhámosok, hanem művészek is képesek dolgozni

„Nagy munkabírású” – az Origo Osvárt Andreáról.

„Nagy munkabírású” – szintén az Origo a Titanic zeneszerzőjéről.

„Nagy munkabírású” – Emlékezett az MTI-nek Bajor Imréről Horváth Ádám.

„Nagy munkabírású” – írta teljesen váratlanul Alfons Mucha festőművészről a Kulturport.hu.

„Hihetetlen munkabírású” – Törőcsik Mari a néhai Soós Imréről.

Egyfajta rekordot és ironikus duplacsavart jelentettek az epikus munkabírás történetében a 2011-es Prima Junior díjak, amelyek indoklásához két újságíró esetében is kiemelték a munkabírást. A portofolio.hu színeiben versenyző Palkó Istvánról csak annyi derült ki, hogy van neki munkabírása, a hetiválaszos Laky Zoltánnak viszont a munkabírása:

NAGY.

A 444 bronz Sztahanov-díjjal jutalmazza Freund Tamást, aki a 168 Órának "hihetetlen munkabírású" asszonyként jellemezte a nagyanyját.

Ezüst Sztahanov-díj jár a Nyest.hu szerkesztőségének, amiért az 1400 éve meghalt I. Gergely pápát „hatalmas munkabírásúként” jellemezték.

Végül pedig posztumusz arany Sztahanov-díjat kap Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos, akit maga Lévai Anikó nevezett "kiemelkedő munkabírású"-nak.