A rendőrség lefoglalta a 444 drónját Felcsúton

A 444 stábja videóriportot forgatott Felcsúton, ennek része volt, hogy drónfelvételeket is készítettünk a Puskás Aréna felett.

Nem ez lett volna az első drónfelvétel a témában, emlékezhetünk a Puskás Akadémia nagysikerű saját videójára:

Éppen végeztünk volna a felvétellel, el is pakoltuk a drónt (kvadrokoptert egészen pontosan), amikor rendőrök jelentek meg. Rövid közjáték után azt mondták, megsértettük a légügyi szabályokat, a drónt pedig lefoglalták a szabálysértési eljárás keretében, a bizonyítás részeként. Ennek részleteiről videót is készítettünk, többek között szondát is kellett fújni a drónvezetéshez, és megkérdezték, "biztosítottuk-e a munkaterületet". Mármint az újságírói munkához.

Egyébként egy DJI Phatom 3 típusú gépről van szó, ez egy ekkora szerkezet, nagyjából 1,3 kg-ot nyom:

Ezt használtuk arra, hogy Felcsútról, illetve a stadionról látképet készítsünk. 

Követtünk el ezzel szabálysértést?

Valószínűleg igen. Annak ellenére, hogy ezek az eszközök egyre elterjedtebbek, egyelőre nincsenek pontosan meghatározott szabályai és feltételei használatuknak, vagyis gyakorlatilag nincs teljesen biztosan legális módja a mindennapi drónhasználatnak - hiszen a magyar légügyi szabályozás az ilyen, pilóta nélküli repülőgépeket egyelőre nem ismeri. 

A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH) lehet engedélyt kérni egy-egy repüléshez, de a mindennapi használatban egyszerűen nem reális minden egyes használat bejelentése. Az általunk megkérdezett gyakorlott drónhasználók is ezt mondták. 

Ebben az átmeneti helyzetben tehát a hatóságok vagy szemet hunynak, ha drónt látnak, vagy - mint történt az a mi esetünkben is - szabálysértési eljárást indítanak. Eddig oké.

Egészen más kérdés, hogy egy ilyen esetben miért kell a rendőrségnek lefoglalnia egy több százezer forintos eszközt "tárgyi bizonyítékok begyűjtése" címén. És hogy miért ragaszkodtak a rendőrök ahhoz, hogy a felvételeket tartalmazó memóriakártyát is megkapják. 

A szabálysértést ugyanis ott a helyszínen megállapították – nem volt jogosítvány az eszközhöz, igaz, hogy ilyen dokumentum jelenleg nem létezik, és nem volt engedélyünk a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól sem –, mégis érthetetlen, hogy az eszköz lefoglalásával milyen egyéb információkhoz juthatnak még hozzá.

Beszéltünk több, drónokkal foglalkozó szakemberrel, és egyik sem tudott példát mondani Magyarországon arra, hogy konkrétan el is vették volna a drónt a szabálysértő pilótától.

Olyan előfordul ilyen esetekben, hogy felszólítják a drón kezelőjét, hagyja abba a repülést és tegye el az eszközt. Akár bírságot is kiszabhatnak ezért, ez viszont nem ugyanaz, mint elvenni a repülőt a rácsatlakoztatott kamerával és memóriakártyával együtt.

Ha bárki ma Magyarországon jogosítvány nélkül autót vezet, elveszik az autóját, és ha véletülenül van kamera, és fényképezőgép is az autóban, akkor azt is? Na, ugye! 

A kamerával felszerelt pilóta nélküli gépek használatakor általában két alapvető kérdés merül fel: 

  • Egyfelől hogy balesetveszélyes,
  • másfelől, hogy az így készült felvételek sérthetik a magánélethez való jogot, ha például magánterület felé repül ezekkel valaki.

Ebben az esetben egyik sem állt fent: az üres utcáról szálltunk fel, a felvételek pedig a közpénzből épült stadionról, illetve a település egészéről készültek, nem magánszemélyekről. A rendőrség nem is tudott semmilyen meggyőző érvet mondani arra, miért foglalják le az eszközt kamerástul, memóriakártyástul. 

Megkérdeztünk több jogászt az ügyben, a lépés szerintük egyértelműen aránytalan volt.

Az viszont nem tűnik véletlennek, hogy az eset éppen Felcsúton történt, ahol technikai eszközöktől függetlenül rendszeresen problémákkal szembesül, aki felvételeket akar készíteni. Mi például régóta nem kapunk sajtóbelépőt a stadion területére, a környék ügyeiről könyvet író Ferenczi Krisztina pedig ezt írta a Narancsbőr című kötetben:

„Kezdetben az őröknek, később a munkásoknak is utasításba adták, hogy zavarjanak el, ha a helyszínen meglátnak….Megtörtént, hogy az autómban ülve és az ablakon át próbálták kiverni a kezemből a telefont, amivel fényképeztem - mondván: azonnal hagyjam abba a fotózást. Az is előfordult, hogy Felcsútra kocsival éppen megérkezve egyszerre öt rendőr »üdvözölt« az ott várakozó rendőrségi kisbuszból.”

Az eset tehát két szempontból is érdekes. 

Egyrészt rámutat arra, hogy a drónhasználat szabályait pontosítani kell, és erre egyre nagyobb szükség lesz, ahogy egyre elterjedtebbek lesznek ezek az eszközök. A drónok, kis kopterek használatának szabályozása világszerte nyitott kérdés. Talán az USA-ban a legelőrehaladottabb a szabályozás, de még ott sincs kialakult jogszabályi háttér. (A kopterek mérete, funkciója nagyban meghatározza lehetőségeiket, veszélyességüket, és az sem mindegy, hogy egy postai szolgálat használja üzleti céllal nagy méretű drónját, vagy szülinapi partin reptet a család egy apró szerkezetet stb.) 

Másrészt ismét kiderült, hogy van egy település Magyarországon, ahol más szabályok vonatkoznak a nyilvánosságra, mint az ország többi részén.

Plankó Gergő – Botos Tamás – Tamás Bence Gáspár

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.