Már csak kettőt kell aludni, és itt van a magyar zászló és címer napja

Idén másodszor ünnepli majd az ország a zászlót és a címert március 16-án. Rogán Antalnak és Németh Szilárdnak köszönheti a zászló és a címer ezt a megtiszteltetést, az ő javaslatukra fogadta el az Országgyűlés az ünnepet. 

A határozat szerint "az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja".

A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja, végül március 16-át jelölték ki az ünnep megtartására.

Az indkolás szerint a magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására. 

A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón - nemzeti jelképként - a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848. évi követelések egyike volt, hogy "a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak", amit a XXI. törvénycikk szentesített.

A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.

Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918-19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett. (MTI)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.