Íííí, basszus, elfelejtettük ezt délben élesíteni! Ugye, milyen rossz dolog a feledékenység? UGYE?

hirdetés
2016 május 05., 08:14
comments 47
ad

A szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia csak a filmekben vicces, valójában igen vacak betegség, ami megannyi egyéni tragédiát, és világszerte súlyos egészségügyi problémát jelent. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 200 ezer ember lehet közvetlenül érintett (minden negyven-ötvenedik magyar!), de mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. A becslések szerint az évszázad közepére 135 millió demens beteg él majd a Földön.

De mi is az a demencia?

A latin eredetű kifejezés szó szerint értelmezve értelem nélküli állapotot jelent. A gyakran csak szellemi hanyatlásnak nevezett betegségcsoport kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő: 60 éves kor felett már minden tizedik ember érintett, 90 éves kor felett már több mint 30 százalékos ez az arány. Ugyanakkor nem csak idős embereket fenyegethet a szellemi képességeik elvesztése. Ritkábban, de előfordul fiatalkori, akár már 30-50 éves korban jelentkező demencia is.

photo_camera Ööööö...

A feledékennyé válás, a szellemi képességek lassú, fokozatos elvesztése természetes folyamatok, az öregedés velejárói. Betegségről akkor beszélünk, ha ez a folyamat a normálisnál gyorsabban, radikálisabban játszódik le. Ilyen a demencia leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór.

Ki is az a német orvos, aki mindig eldugja a gyógyszereimet?

Az egészséges agyszövet fokozatos elsorvadásával járó betegséget Alois Alzheimer írta le először, 1907-ben. Több mint egy évszázad sem volt elegendő ahhoz, hogy a kór kezelésére hatékony terápiát találjon az emberiség, azonban az időben diagnosztizált betegek életminősége javítható, illetve romlása lassítható. Ebben a támogatásban a beteg családjáé a legnagyobb feladat.

Az Alzheimer-kórral élő beteg számára egyre tovább tart és egyre több nehézségbe ütközik a komplex feladatok elvégzése, romlik a tájékozódás képessége és nem ritka, hogy a beteg személyisége is megváltozik: az azelőtt kedves, jámbor ember fásulttá, befelé fordulóvá, látszólagosan depresszióssá, de gyakran feszültté, szorongóvá, időszakosan ingerlékennyé válhat. A demenciával járó betegségek nagy empátiát és odafigyelést igényelnek a család részéről.

Fontos elfogadni, szembenézni azzal, ha közeli hozzátartozónk ezzel járó kórral küzd, hiszen a tagadás olyan lehetőségektől fosztja meg a beteget és környezetét, amelyek javíthatják vagy egy ideig szinten tarthatják az életminőséget. Bár nehéz elfogadni a tényt, hogy szerettünk Alzheimer-kórban szenved, minél hamarabb fordulnak orvoshoz a hozzátartozók, annál jobb. Az sem zárható ki, hogy a diagnózis nem is Alzheimer-kór lesz, hiszen a tüneteket akár viszonylag egyszerűen felismerhető és kezelhető betegség, mint például a pajzsmirigy-hormonok eltérései, vagy bizonyos vitaminok hiánya, esetleg gyógyszerek mellékhatása is okozhatja.

photo_camera Mi is a neve, na, mondd már...

Az Alzheimer-kór korai szakaszában a hosszú távú emlékek felidézése többnyire változatlan,, ám a tanulási folyamatok, a rövid távú emlékezés nehezített, és gyakori panasz a beszédzavar, szótalálási nehezítettség, társuló hangulatzavarokkal, szorongással. A beteg gyakran elfelejti, miről volt szó, esetleg folyamatosan visszakérdez olyan dolgokra, amelyeket már többször is elmondtak neki. Illetve a betegnek nehézséget okoz egyes korábban ismert dolgokat megnevezni, és gyakran nehezen „kapcsol”, nehezen tudja követni az irányváltoztatásokat a társalgásban.

Egy drámai Alzheimer-tragédia

A Magyarországon is ismert zseniális író, Terry Pratchett, aki a Korongvilág-sorozat szatirikus, végtelenül humanista fantasy-szerű regényfolyamával és a Manák trilógiájával valami egészen különlegesen fantasztikusat alkotott, tavaly halt meg, Alzheimer-kórtól gyötörten.

Terry Pratchett mindössze 66 éves volt. Dühítő belegondolni, hogy hány lebilincselő sztorit oszthatott volna meg velünk az általa teremtett világból - és még dühítőbb szemétség a sorstól egy ilyen lenyűgöző elmét bitről bitre lebontani, valami sokkal stílusosabb és irgalmasabb végzet helyett. Az lett volna a minimum, hogy Offler krokodilisten agyarai között, vagy a Poggyász lábacskái alatt végzi, esetleg széttéphette volna egy falkára való Igazi Macska - de ez a szellemi leépülés maga lehetett a pokol.

photo_camera Terry Pratchett, aki világokat teremtett elméjével

Minden Alzheimer demencia, de nem minden demencia Alzheimer

A demenciával járó betegségek között az Alzheimer-kór a leggyakoribb: a demenciák 60-70 százaléka vezethető vissza rá. Ez a betegség a nők esetében mintegy kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. Gyakorisága exponenciálisan nő az életkor előrehaladtával. „Az Alzheimer-betegek viszonylag rövid idő alatt idősek otthonába vagy más egészségügyi intézménybe kerülnek, várható élettartamuk pedig lerövidül. 65 éves korban diagnosztizált betegek átlagos túlélése körülbelül 8 év, 90 éves korban pedig hozzávetőleg 3 év” – mondta el Prof. Dr. Kálmán János. a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, aki a Pszichiátriai Klinika Demencia Kutatócsoportjának vezetője.

Szintén gyakori a vaszkuláris demencia, avagy az agyér-elmeszesedés, illetve nem ritka az Alzheimer-betegséghez kevésbé hasonló, inkább a Parkinson-kórral összekeverhető Lewy-testes demencia is. A korai felismerés és szűrés a jelenlegi „csak” tüneti, elsősorban a gondolkodási és viselkedési problémákra irányuló terápiás lehetőségek ellenére is nagy jelentőségű, hiszen nagyobb lehetőséget biztosít a korai pszichés, biológiai és szociális beavatkozásokra, életmódváltoztatásra, mely bizonyítottan hatékony lehet a betegség kialakulásának késleltetése, illetve a romlás lassítása szempontjából.

photo_camera Mi is volt az?

„Ma már tudjuk, hogy a kórra jellemző neurodegeneratív elváltozások már 10-30 évvel megelőzik a klinikai tünetek megjelenését. Az enyhe kognitív zavar alapellátásban való felismerése, a korszerű átfogó neuropszichológiai vizsgálómódszerek, agyi képalkotó eljárások és likvor biomarkerek révén a demencia tüneteinek felismerhetősége egyre korábbi szakaszra tolódik. Ennek megfelelően, az alapellátás, a háziorvosok szerepe egyre jobban felértékelődik a kognitív hanyatlás, a különböző demencia formák korai szűrésében, felismerésében és gondozásában” – hangsúlyozza Dr. Kálmán János. A beteg és családja vonatkozásában a korai felismerés az életminőségbeli változásokra való felkészülést, reális életcélok kialakítását segítheti.

A digitális világ segítheti a demenciakutatást

Elettra Ronchi, az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának kutatója szerint a jelenleg 44 millió demenciával élő ember kezelésében az információs technológia hozhat áttörést. A digitálisan tárolt egészségügyi adatok, amelyeket korszerű és széles körben használt vizsgálati eszközökkel, szűrőberendezésekkel, okostelefonos applikációkkal nyernek, olyan mennyiségű információt tartalmaznak az emberek egészségéről, fizikai és szellemi állapotáról, amelyet össze sem lehet hasonlítani az eddigi adatmennyiséggel. A digitális egészségügyi adatok jelentős mértékű kiszélesedése a technológiai fejlesztéseknek, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés, az okoseszközök terjedése és az ezekre fejlesztett alkalmazások nagy előrelépést jelentenek az orvosi kutatások területén, akárcsak az adatelemzés fejlődése és a felhőmegoldások elterjedése.

Az internetes kutatások, felmérések, tesztek is sokat segíthetnek a betegség megértésében, hatékonyabb kezelésében, előbb-utóbb talán a végleges megállításában, gyógyításában. Ezzel kapcsolatban hamarosan újabb fontos információval jelentkezünk! Már ha el nem felejtjük, persze.

Nem felejtettük el, kattints!

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.