Kedden tette közzé éves jelentését az Európai Unió csalásellenes hivatala, az OLAF. És ebben azt írták, hogy tavaly közel 900 millió eurós kárt okoztak a különféle csalásgyanús ügyletek az unióban. A legtöbb vizsgálatot az OLAF nyomozói Romániában, Bulgáriában és Magyarországon indították el.

A szervezet tavaly 304 vizsgálatot zárt le, és a végén 888,1 millió euró összegű uniós forrás visszavételére tettek javaslatot.

Ezekből a vizsgált időszakban 187,3 millió eurót sikerült visszafizettetnie az Európai Uniónak. Az OLAF-hoz tavaly 1372, csalásra vonatkozó bejelentés érkezett, és ezek közül 219 esetben indítottak új vizsgálatot. A bejelentést követően átlagosan 1,7 hónap kellett ahhoz, hogy a hivatal eldöntse, indít-e vizsgálatot az adott ügyben.

Messze a legtöbb vizsgálatot Romániában indította az OLAF, ott 45 ügyben indult eljárás tavaly. Romániát Bulgária követte 19 és Magyarország 17 üggyel. Magyarországról 21 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2015-ben, ezek közül 20 a magánszektorból, egy pedig a közszférából. A legtöbb bejelentés Bulgáriában történt (49), a legkevesebb pedig Cipruson, Észtországban és Máltán (1).

Az ugyanakkor nem derült ki a jelentésből, hogy az OLAF Magyarország esetében mekkora összegek visszafizettetésére tett javaslatot.

Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója a jelentést ismertetve ismételten világossá tette, hogy az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében támogatná egy európai ügyészi hivatal felállítását. Amit a leghevesebben éppen többek között Magyarország ellenez. (Reuters, MTI)