Megtántorodott Spéder Zoltán bankbirodalma.

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.

Eddig ezt kevesen tették szóvá.

Demján Sándor, a takarékok korábbi érdekképviseleti szervezete, az OTSZ nevében egyszer már nekiment a takarékintegrációnak, de annak nem volt különösebb hatása.

Most viszont annyira fogy a levegő Spéderék körül, hogy már a Bankszövetség is nyilvánosan támadt rájuk, egy Varga Mihálynak címzett nyílt levélben.

A magyar bankokat képviselő Bankszövetség eddig leginkább hallgatott az FHB és a takarékok összeforradásáról, pedig nyilvánvaló, hogy a legtöbb magyar kereskedelmi bank érdekeit korábban is sértette az integráció, és a takarékoknak meg az FHB-nek állami eszközökkel biztosított versenyelőny.

A Bankszövetség valószínűleg azért szólalt meg éppen most, mert az utóbbi hónapokban érezhetővé vált, hogy Spéder mögül eltűnt az a feltétlen kormányzati támogatás, ami eddig sérthetetlenné tette a bankárt és támadhatatlanná az ügyeit.

Először 2016 elején zördült össze az FHB és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, az FHB ugyanis egy tőkeemeléssel felhígította a vagyonkezelőn keresztül birtokolt állami részesedést a bankban. Még Orbán Viktor is beszélt erről a Kossuth Rádióban, és nyilvánvalóvá tette, hogy nem tetszik neki az FHB lépése. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna az ilyesmi, és Spéder óvatosan vissza is táncolt, és az FHB kidolgozott egy tervet, hogyan vonhatnák be mégis a vagyonkezelőt a tőkeemelésbe.

Közben a Fidesz-frakcióból támogatott Pesti Srácok is elkezdett bíráló cikkeket megjelentetni Spéderről és legfontosabb üzlettársáról, az osztrák Heinrich Pecina bankárról. A Pesti Srácok Rogán Antal frakcióvezetősége idején kapott több megbízást is a Fidesz-frakciótól, így leginkább a Fidesz Rogán-közeli ágához szokták sorolni az újságot. Egyik munkatársuk az utóbbi hónapokban minden héten elment Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatójára, ahol Spéderrel kapcsolatos kérdésekkel nyomasztotta a minisztert, aki sokáig Spéder legfontosabb támogatójának számított a kormányban.

A Pesti Srácok a híreiben azt a látszatot próbálja kelteni, mintha Spéder egy baloldali bankár lenne, aki nem igazán kapcsolódik az Orbán-kormányhoz,

ez azonban nem igaz.

Spéder fideszes kapcsolatai nagyon régre, még az MDF-fel közös székházügy idejére nyúlnak vissza, és ugyan a baloldali kormányokkal, különösen Bajnaival sem volt rossz kapcsolata, a 2010-es kormányváltás után látványosan erősödni kezdett, mégpedig az állam segítségével. Az FHB-vel az Orbán-kormány nagyon sokáig kivételezett, egy rakás törvényt gyakorlatilag rájuk szabtak, Spéderéket állami szabályozási eszközökkel hozták helyzetbe a takarékintegrációban, majd az állami tulajdonú posta lökött 28,5 milliárdot a folyamatosan veszteséges FHB Zrt-be.

A kormány intézkedései szövetségbe, egy nagy közös bankba kényszerítették a kis vidéki takarékszövetkezeteket, és ezt az integrációt Spéder vezette; belekerült az ingatag helyzetű FHB, és ez az egész egyre közelebb került a szintén Spéder-emberek által irányított Postához is. A kormányzat szándéka láthatóan az volt, hogy egy országszerte jelenlévő, hatalmas fiókhálózattal rendelkező lakossági bank jöjjön létre a Takarékbankból, amely a lakossági piacot domináló OTP konkurense lehet.

Az utóbbi hónapokban azonban valami megváltozott. Aligha függetlenül attól, hogy Spéder régi ellenfele, korábbi főnöke, Csányi Sándor konszolidálta viszonyát a kormánnyal. Egymás után érkeznek a takarékszövetkezi integrációt bíráló nyilatkozatok. Ráadásul Spéder legközelebbi szövetségeseivel is összerúgta a port: a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt-ben került szembe Schmidt Máriával.

Egész pályás

Ilyen helyzetben már sokkal nagyobbat szólt, hogy Demján Sándor az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében leparazitázta Spédert, és megvádolta, hogy félretájékoztatja a nyilvánosságot és Orbánt a takarékszektor teljesítményéről. Demján szerint az FHB kiszívja a takarékok erőforrásait a rendszerből.

A Takarékbankot vezető Spéder-emberek nem vártak sokat a válasszal, hazudozással vádolták Demjánt, és feljelentéssel fenyegetőztek.

De a Demján-Spéder izmozáshoz eddigre már hozzászokott a magyar nyilvánosság.

Az igazi bomba az volt, amikor nyilvánosságra került a Bankszövetség Varga Mihálynak címzett levele.

Ők négy dolgot kifogásoltak a takarékintegrációval kapcsolatban, mondván, hogy ezek torzítják a versenyt a magyar bankpiacon:

1. Nem tetszett nekik, hogy a takarékok többsége alacsonyabb kulccsal fizeti a bankadót. A bankadó jelenleg 50 milliárdos mérlegfőösszeg alatt 0,15 százalékos, fölötte pedig 0,24 százalékos. A Bankszövetségnek az fájt, hogy a bankadó befizetésekor a takarékok mérlegfőösszegeit külön nézik, viszont amikor a tőkemegfelelési mutatókat vizsgálják, akkor az egész takarékszektornak egyben kell csak megfelelnie a követelményeknek. Egy magyar bank vezérigazgatója azt mondta a 444-nek, hogy ezzel gyakorlatilag „csiki-csukit játszik a szektorral a takarékintegráció”. A kereskedelmi bankok két ok miatt kezdtek el épp most sírni ezen: egyrészt látják, hogy gyengül Spéder befolyása, másrészt pedig a piaci helyzet megváltozása miatt. Mostanában ugyanis nem túl magasak a piaci hozamok, és ilyen környezetben már eléggé idegesítő az a 0,09 százalékpontos különbség is a két bankadókulcs között. Ez a különbség korábban, nagyobb kamatok között még nem tűnt olyan nagyon soknak.
2. A Bankszövetséget zavarja az is, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a takarékintegráció egyik irányítószervezete, az SZHISZ felett nincsen felügyeleti joga, mert az SZHISZ nem bank. Ettől függetlenül az SZHISZ-ben nagyon fontos döntések születnek a takarékintegráció működésével kapcsolatban. Jórészt az SZHISZ döntött például arról, hogy kizárják a takarékintegrációból a rosszul gazdálkodó takarékokat. A kizárt fiókok bedőltek, viszont a kizárás miatt nem a takarékok közös állami szavatolótőkéből ment a betétesek kárpótlása, hanem az Országos Betétbiztosítási Alapból (OBA), amit a magyar bankok dobnak össze a méretük arányában. A Bankszövetség szerint pedig ez a rendszer felügyeleti kockázatot jelent, hiszen a magyar bankrendszert felügyelő MNB nem feltétlenül tud beavatkozni az SZHISZ döntési folyamatába, holott adott esetben az SZHISZ döntései komoly terheket is róhatnak az OBA-n keresztül a magyar bankszektorra.
3. A Bankszövetség szerint a takarékintegráción belül nincs kielégítően megoldva a kockázatközösség. A kockázatközösség azt jelenti, hogy a takarékszektornak együtt kell helytállnia minden tagjáért, és pont ezért, egy központi szervnek utasítási jogokkal kell rendelkeznie az integráció minden tagja felett. Erre egy EU-s irányelv is vonatkozik, amiben benne van, hogy a takarékszövetkezeti rendszerek megkaphatnak bizonyos mentességeket a bankpiacon, de csak akkor, hogy ha ez a kockázati közösség fennáll közöttük. Egy, a Bankszövetség ügyeire is közvetlenül rálátó magyar bankvezető azt mondta, hogy a szövetség úgy látja, nincsen biztosítva a korlátlan, egyetemleges felelősség az magyar takarékintegráció tagjai között.
4. Végül pedig arról is írtak a bankvezetők Varga Mihálynak, hogy szerintük a takarékintegráción belül is vannak versenykorlátozó tényezők. Ez a szempont kimondatlanul is az FHB ellen irányul, a 444-nek nyilatkozó bankvezető például azt emelte ki, hogy a takarékok kötelesek a szabad likviditásukat a Diófa Alapkezelőben tartani. A Diófa viszont az FHB-csoport tagja, és az alapkezelési díjakon keresztül profitot szív ki a takarékokból. Ráadásul a Diófa alapkezelési díjai nem is a legkedvezőbbek a piacon. A Diófa verseny nélkül kapta meg a takarékok pénzét kezelésre, de több banki vezető is úgy gondolja, hogy ha a takarékok pénzkezeléséhez versenyeztették volna az alapkezelőket, sokkal kedvezőbb alapkezelési díjakhoz juthattak volna a szövetkezetek, hiszen elég sok pénzt tartanak a Diófánál.

A 444-nek nyilatkozó magyar bankvezető azt mondta, hogy egy 2014-es kibővített bankszövetségi elnökségi ülésen vált először tapinthatóvá a feszültség a takarékszövetkezeti integráció és a kereskedelmi bankok között, és azóta ez a szembenállás meg is maradt. A Bankszövetségen belül úgy gondolják, hogy a kifogásaik rendszerszintű szabályozási eszközökkel most még kezelhetők, de hamar lépni kell. Ezért elküldték a levelüket másolatban Matolcsy Györgynek is, de még sem a jegybankból, sem az NGM-ből nem kaptak választ. Mi kérdeztük az MNB-t az álláspontjukról, de nekünk sem írtak semmit. Igaz, a Bankszövetség ilyen hamar nem is várt reakciót, hiszen a levelüket csak pár napja adták fel.

Takarékbank: Mindenki téved

A Bankszövetség levelére nem reagált az FHB sem. Őket is kérdeztük az álláspontjukról, se sajnos nem kaptunk választ. A Takarékbank és az SZHISZ azonban kiadott egy közleményt, amiben nekimennek Patai Mihálynak a Bankszövetség elnökének. Ezt írják:

„A hvg.hu szerint a Bankszövetség elnöke a szövetkezeti hitelintézetekre kiszabandó bankadó növeléséért lobbizott a Nemzetgazdasági Miniszternél, anélkül, hogy az érdekvédelmi szervezet (Bankszövetség) tagjait ezzel kapcsolatban előzetesen megkérdezte vagy akárcsak tájékoztatta volna. Amennyiben a hvg.hu ezen közlése igaz, akkor a Bankszövetség elnöke egyes tagszervezeteinek érdekei ellen lépett föl, és emiatt

elszámolással tartozik a Bankszövetség tagjainak.”

A közlemény szerint a Bankszövetség elnöke a levelében minden kritikus pontban téved. A Takarékbank és az SZHISZ szerint teljesen oké, hogy a takszövök külön-külön fizetik a bankadót, mert önálló jogi személyek. A többi pontnál is azt játssza a Takarékbank, mintha nem értené, mi a gondja a Bankszövetségnek. Elmondják, hogy az ellenőrzéssel sincs semmi baj, hiszen a takarékokat az MNB mellett az SZHISZ is ellenőrzi, holott ennek az ellenkezőjét nem is állította senki. A gond, az, hogy az SZHISZ-t nem ellenőrzi a jegybank, erről viszont nem szól a Takarékbank reakciója.

Spéder, úgy tűnik, előre menekül a támadások elől: az Origo szerint a Takarékbank június közepére összehívott egy rendkívüli közgyűlést, amin arról dönthetnek a részvényesek, hogy többségi tulajdont szerezzenek az FHB-ban. Ha ezt meg tudják húzni, akkor még jobban összeforr az FHB a takarékokkal, és még nehezebb lesz kivonni a takarékintegrációt Spéder Zoltán és emberei befolyása alól. Pedig az utóbbi hónapok eseményei alapján nagyon úgy tűnik, hogy egyre komolyabb kormányzati szándék irányul erre.