Soros György a menekültválság kezdete óta folyamatosan bírálja az EU menekültpolitikáját – ha egyáltalán annak lehet nevezni az elmúlt hónapok ad hoc döntéseinek a sorozatát –, illetve dolgoz ki megoldási javaslatokat. A legutóbbit éppen egy napja publikálta a Foreign Policyben.

Soros két alapfeltételezésből indul ki:

• a mostani válság csak egy évekig, évtizedekig tartó folyamat kezdete;
  
• a mostani válság megoldatlansága a szélsőséges eszmék előretörésének kedvez, melyek végső soron véget is vethetnek a nagy európai projektnek.
  

Épp ezért az EU jelenlegi, pillanatnyi problémákra adott rögtönzött válaszokból álló menekültpolitikája helyett egy hétpontos tervet állított össze:

1. Az EU-nak és a világ többi részének nagy számú menekültet kell befogadnia

A menekülteket a befogadó országoknak közvetlenül a frontvonalban levő országokban kialakított központokból kéne befogadniuk. Ott bírálnák el a kérelmeket, aki pedig nem ezeken a központokon át érkezik Európába, az elveszítené a jogát a menekültsátusra. Soros szerint Európának évi háromszázezer menekültet – tehát nem bevándorlót, hanem üldözöttet – kellene befogadnia, mert ez már elég nagy szám ahhoz, hogy a menekülők esélyt lássanak kérelmük pozitív elbírálására, és ne próbáljanak illegálisan eljutni Európába.

2. Európának erős határőrizetre van szüksége

Hogy az 1. pont működhessen, annak feltétele az európai határok védelme. „Kevés dolog rémiszti meg jobban a közvéleményt a kaotikus jeleneteknél” – írja Soros, aki szerint a menekültválság tavalyi képei nagyban befolyásolták a kérdés európai percepcióját. A káosz felszámolásának részeként forrásokat kell biztosítani a görögországi és olaszországi szükségtáborok feljavítására is, emellett kompetens, összeurópai határőrizeti szervet is létre kell hozni.

3. Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére

Soros szerint rendkívül rövidlátó döntés volt, hogy 2014-ben a tagállamok teljes GDP-jének 1,23 százalékában határozták meg az EU költségvetésének felső limitét. Így a menekültválság kezelését csak ad hoc pénzügyi támogatásokkal tudják megoldani. Soros szerint a migrációs válság kezelése évi 30 milliárd euróba kerülhet, de ez megtérülő befektetés: „A Bertelsmann alapítvány becslése szerint a schengeni rendszer feladása évi 47-140 milliárd eurónyi GDP-kiesést okozhat”. A pénzt európai adókól gyűjtené be.

4. Egységes rendben kell elbírálni a menekültkérelmeket

Soros szerint a mostani rendszer, a Dublin III felett eljárt az idő. A dublini rendszer szerint a menekültkérelmeket abban az EU-tagállamban kell elbírálnia a helyi hatóságoknak, ahol egy menedékkérő először az EU területére lépett. És minden felelősség is azé az országé. Ehelyett Soros szerint egységes rendszer kell, ahol nem nemzeti, hanem EU-s szervezetek döntenek a menekültkérelmekről, így azok elbírálása nem a nemzetállamokon múlna, cserébe a felelősség sem csupán rájuk hárulna a menekültekért.

5. Egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére

Enélkül az előző pont nem is működhetne. Soros szerint a jelenlegi kötelező kvótarendszer kontraproduktív: jelentős ellenállást vált ki több tagországban is, amelyeket rákényszerítenek olyan menekültek befogadására, akiknek amúgy eszükben se volna azokba az országokba menni. Ehelyett önkéntes alapon kell működtetni a rendszert, hogy a menekültek is oda kerülhessenek, ahova mennének is, és szívesen is lássák őket.

6. Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kéne támogatnia a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat

Soros szerint ezekben az országokban a töredékét is elég lenne elkölteni annak, amit most az EU a saját határain tervez elkölteni menekültközpontokra. Soros ugyanakkor bírálja azt az európai ötletet, ami a gazdasági segélyek utalását a menekültek és vándorlók feltartásához kötné: ez egyrészt szembemegy a segélyezés alapgondolatával, másrészt értelmetlen is, mert pont ezekből a segélyekből lehetne javítani azon a helyzeten, ami a vándorlás alapvető kiváltó oka.

7. Végül a gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit

Soros eddigi javaslatai javarészt a menekültekkel – üldözöttekkel – foglalkoztak, de szerinte a gazdasági bevándorlás sem szükségszerűen rossz. Mert ugyan most a nagyszámú menekült miatt telítődött a felvevőpiac, de ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre igen is szükség van a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerőpiacon.