A legendás, 86 éves rendező és a fia, Scotty Eastwood interjút adott az Esquire-nek, amiben Clint Eastwood beszélt többek között Donald Trumpról is. Mint mondta, nem támogatja, soha nem is találkoztak, de senkit sem támogat. Viszont szerinte Trumpot sokszor feleslegesen támadják rasszizmussal, pusztán azért, mert egy ilyen korban élünk.

Szerinte Trump ráérzett valamire, mert titokban mindenki kezd belefáradni a politikai korrektségbe. (Ebben van valami, itt írtunk arról, hogyan tolják ezt túl, itt pedig arról, milyen radikális választ adtak rá a konzervatívok és a trollok.)

Amiben élünk, az a „puhapöcs generáció”

– mondta Clint Eastwood. „Pussy generation” az, amit említ, de mond olyat is, hogy „kiss-ass generation”. Magát az anti-pussy generationbe sorolja, miközben pro-pussy is, attól függően, hogy értjük épp a pussyt. (Itt elviccelődött azzal is, hogy – mivel kétszer vált, legutóbb 84 évesen – jobb lenne, ha hagynák a köztes szórakozást, és inkább egyből keresne valakit, akit utál, és venne neki egy házat.)

Eastwood szerint az a baj, hogy manapság mindenki tojáshéjon lépked, azt látjuk, hogy emberek rasszizmussal vádolják egymást, pedig amikor felnőtt, ezekre a dolgokra nem mondták, hogy rasszizmus. (Nem csoda: 1930-ban született, amikor szegregáció volt, és gyerekkorában internálták a japánokat is.) Amikor a Gran Torinót csinálta, azt mondták neki, hogy jó a forgatókönyv, de politikailag inkorrekt. Erre egy este alatt elolvasta, és másnap azt mondta, azonnal elkezdik csinálni.

Egyébként szerinte is hülyeségeket mondott Donald Trump, például nem helyes, ha egy bírót azért támadsz, mert a szülei mexikóiak voltak.

„De erre mindenki, a sajtó és mindenki azt mondja: »Nos, ez rasszista«, és egy nagy balhét csinálnak belőle. Csak lépj túl rajta, bazdmeg! Ez egy szomorú időszak a történelemben.”

Arra a kérdésre, hogy még mindig libertariánus-e, azt mondta, nem tudja, mi, egy kicsit minden. Azt is elmondta, hogy megbánta azt a „hülyeséget”, amikor 2012-ben egy üres székhez beszélt, azt jelképezve, hogy Obamával beszélget. Mint mondta, nagyon dicsérték a backstage-ben, és kérték, hogy mondjon valami jót, neki meg egy Neil Diamond-szám ugrott be („And no one heard at all / Not even the chair”), és ez lett belőle: