„Ha bármely ügyben egy népszavazás nem érvényes, akkor a parlamentnél marad a döntés joga, miután az országgyűlését általában 60 százalék fölötti részvétellel választják meg, ezért nem egy túlzott kritérium, hogy legalább 50 százalék fölötti legyen a részvétel, ha a polgárok egy-egy döntés jogát visszaveszik az országgyűléstől” – ezekkel a szavakkal indokolta még 2013-ban Gulyás Gergely, hogy miért kell újra visszaemelni 50 százalékosnál magasabb részvételi arányra a népszavazás érvényességi küszöbét. Legyen ez a kiindulópont.

Tíz napja, tíz évvel az Origónak adott legutóbbi interjúja után Orbán Viktor miniszterelnök nagyon baráti hangvételű interjút adott az Origónak, ahol a barátságos alákérdezések közepette kifejtette, hogy a maga részéről már attól is csalódott lenne, ha nem lenne száz százalék a részvétel.

„Én egy kicsit mindig csalódott vagyok, ha a részvételi arány kevesebb, mint száz százalék, mert abból indulok ki, hogy Magyarország jövőjéről van szó” – mondta.

De azért jelezte, hogy tisztában van a politikai realitásokkal, így száz százalékos részvételt mégsem várhat. Azt azért egyértelművé tette, hogy ha a népszavazás nem lenne érvényes, azt végkép csalódásnak élné meg.

„[H]a akár egy szavazat is hiányzik, akkor már nem teljes a nemzeti ügy. Nemzeti ügy mínusz egy” – illetve annyi, amennyien nem jöttek el mondta.

Ahogy közeledtünk a népszavazás napjához, úgy finomodott az álláspont. Előbb Kósa Lajos sütötte el azt a tréfát, hogy ha az igenek nyernek, a kormány lemond, aztán Orbán Viktor jelentette ki, hogy

tulajdonképpen tökmindegy, érvényes lesz-e a népszavazás,

mert ő az érvényességtől függetlenül jogszabályt fog alkotni arról, hogy EU-s döntéssel ne lehessen menekülteket telepíteni Magyarországra. „Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen” – mondta, teljesen figyelmen kívül hagyva azt, amivel annak idején Gulyás Gergely indokolta az érvényességi küszöb megemelését, vagyis azt, hogy ha már a nép közvetlenül bele akar szólni a politika alakításába, akkor lesz szíves megfelelő számban részt venni egy népszavazáson. Pláne, ha a kormány tízmilliárd forintnál is több pénzt költött a kampányra – többet, mint a parlamenti pártok összesen költöttek a 2014-es választási kampányban.

Vagy, ahogy azt Orbán a már idézett, tíz nappal ezelőtti origós interjújában megfogalmazta:

„Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább.”