Magyarország jobban teljesít? De kinél, ha egyszer az EU legszegényebb országai között van?

eu
2016 december 13., 13:52
comments 203

Tavaly is Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nagyhercegség a 28 ország között.

Nincs változás abban sem, hogy 2012, 2013 és 2014 után tavaly is Bulgária volt az EU legszegényebb országa, itt a lemaradás óriási még a középmezőnyhöz képest is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által ma kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.

Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került.

Az EU-átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 105 százalék volt tavaly.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 177 százalékával. (Igaz, Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.) Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány csak 47 százalék.

Összesen ebben a 11 tagállamban haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP:

  1. Luxemburg (264 százalék)
  2. Írország (177 százalék)
  3. Hollandia (128 százalék)
  4. Ausztria (128 százalék)
  5. Dánia (127 százalék)
  6. Németország (124 százalék)
  7. Svédország (124 százalék)
  8. Belgium (119 százalék)
  9. Finnország (109 százalék)
  10. Nagy-Britannia (108 százalék)
  11. Franciaország (106 százalék)

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 10 ország került be:

  1. Olaszország (96 százalék)
  2. Spanyolország (90 százalék)
  3. Málta (88 százalék)
  4. Csehország (87 százalék)
  5. Szlovénia (83 százalék)
  6. Ciprus (82 százalék)
  7. Portugália (77 százalék)
  8. Szlovákia (77 százalék)
  9. Észtország (75 százalék)
  10. Litvánia (75 százalék)

A maradék hét ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Magyarország következik 68-68 százalékkal. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.

Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 53 százalékával.

Az átlag fölött 10 ország teljesít:

  1. Luxemburg (137 százalék)
  2. Németország (123 százalék)
  3. Ausztria (119 százalék)
  4. Dánia (115 százalék)
  5. Nagy-Britannia (114 százalék)
  6. Belgium (114 százalék)
  7. Finnország (114 százalék)
  8. Franciaország (112 százalék)
  9. Hollandia (111 százalék)
  10. Svédország (111 százalék)

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 13 ország szerepel:

  1. Olaszország (99 százalék)
  2. Írország (96 százalék)
  3. Ciprus (90 százalék)
  4. Spanyolország (88 százalék)
  5. Litvánia (83 százalék)
  6. Portugália (82 százalék)
  7. Málta (80 százalék)
  8. Csehország (78 százalék)
  9. Görögország (77 százalék)
  10. Szlovákia (77 százalék)
  11. Szlovénia (75 százalék)
  12. Lengyelország (74 százalék)
  13. Észtország (71 százalék)

A maradék öt ország csoportját Lettország vezeti 66 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, Románia 59 százalékkal, Horvátország 58 százalékkal, végül pedig Bulgária 53 százalékkal.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az előző 3év során nagyjából stabil volt az országok többségében. De 2013-hoz képest egyértelmű javulás mutatkozott Romániában (5 százalékpont), Bulgáriában (4 százalékpont), Litvániában (4 százalékpont) és Észtországban (3 százalékpont), érzékelhető csökkenést mértek Luxemburgban (8 százalékpont), Hollandiában (4 százalékpont), Ausztriában (4 százalékpont) és Görögországban (3 százalékpont) – idézi az Eurostatot az MTI.

Magyarország tehát a sereghajtók között van, és nincs egyértelmű javulás 2013-hoz képest.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.