„Úgy érzem, cserben hagytak, és egy multinacionális cég alattvalója lettem, kikérem magamnak!”

Az őszi önkormányzati választást Gödön nagyrészt az döntötte el, hogy a helyiek közül egyre többen érzeték úgy, hogy az addigi fideszes városvezetés nem tájékoztatta őket, mivel jár, ha a Samsung Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyárát építi fel a város mellett. Emiatt mára bármilyen új fejlemény félelmet kelt a kisvárosban. A kedélyeket az ellenzéki győzelem sem nyugtatta le, akkor is nagyon feszült volt a hangulat, amikor szerdán az új polgármester, Balogh Csaba egy közmeghallgatáson próbált közvetíteni a gödiek és a gyár helyi vezetése között.

„Nem bírjuk tovább! Nem bírjuk a port szívni, nem bírjuk a zajt. Én sem tudom eladni a házamat, nagyon sokan nem tudjuk eladni. Én úgy érzem, hogy minket cserben hagytak, és nem egy uniós állampolgár vagyok, hanem egy multinacionális cégnek az alattvalója lettem, és kikérem magamnak! Ennyit tudok mondani” 

- fakadt ki egy helyi nő a közmeghallgatás végén, ahol a dél-koreai cégnek és a Katasztrófavédelemnek éppen arról kellett volna meggyőznie az aggódó lakosokat, hogy nem lesznek veszélyben, ha a gyár veszélyes anyagokra vonatkozó besorolását az eddigi alacsonyról a felső küszöbértékre emelik.

Vagyis ha a Samsung január közepén megkapja az engedélyt, már 666 tonna veszélyes anyagot és további 200 tonna tűzveszélyes elektrolitot tárolhat egyszerre. Ráadásul mindezt a lakóövezet mellett, a Samsung által készített biztonsági jelentés szerint a gyár területén veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény csak 110 méterre van a legközelebbi lakott területtől. Az ipari terület pedig egyre bővül. Amíg a korábbi képcsőgyár csak 30 hektáron működött, a 2016-ban újraindított akkumulátorgyár már 80 hektárosra nőtt, amihez 25 hektárnyi erdőt kellett kiirtani a környéken, 

az itt élők pedig azzal szembesültek, hogy a kertvárosi övezet, ahová beköltöztek, hirtelen iparvárossá változott. 

Pedig három éve Orbán Viktor még azzal nyitotta meg újra a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárát, hogy a vállalat a dél-koreai csodát hozza el városba, és a beruházással biztosított lesz az itt élők jövője. De az üzem mellett lakók ebből a csodából egyelőre csak annyit tapasztaltak, hogy a folyamatos zaj és az ott tárolt veszélyes anyagok miatt az ingatlanjaik értéke zuhanni kezdett, az építkezések miatt mindent belepett a por, a városban pedig sokszorosára növekedett a forgalom a beutazó vendégmunkások miatt. 

És a helyiek félelmeit pedig csak fokozta, hogy eddig sem a hatóságoktól, sem az önkormányzattól nem kaptak egyértelmű válaszokat arra, hogy mekkorára fog nőni a gyárt és milyen veszélyekkel jár a működése. Egészen a közmeghallgatásig sokan még azzal sem voltak képben, hogy egyáltalán megkezdődött-e már a termelés vagy csak a próbaüzem zajlik. 

Az információhiány miatt a többnyire pletykákból tájékozódó lakókban már az is félelmet keltett, hogy a koreai tulajdonosokat csak védőmaszkban lehetett látni a gyárterületen, miközben nem lehetett tudni, mi kerül onnan a levegőbe. 

De nagy csodát tenni már az új önkormányzat sem tud. Balogh Csaba polgármester eleve azzal indította a közmeghallgatást, hogy az önkormányzatnak nem sok beleszólási lehetősége maradt az építkezésbe, mert ezt a kormány elvette egy rendelettel, így például erdősávot sem követelhetnek az iparterület és a házak között. És mivel az előző önkormányzat kérésére a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a gyárépítést, így az erdőirtást sem tudták volna megakadályozni. 

Ilyen előzmények után pedig nem túl meglepő, hogy a helyiek teljes bizalmatlansággal fogadták a biztonsági jelentést készítő cég vezetőjének kiselőadását, aki miután felsorolta a veszélyes anyagok nevét, 

olyanokat mondott, hogy súlyos baleset esetén a gyár területén a halálozási zóna 10^-6/év, ami akkor is nagyon rosszul hangzik, ha valójában nem jelent nagyobb veszélyt, mint egy átlagos hétköznap az országúton. 

És az amúgy is ingatag bizalmat az sem erősítette, hogy az előadó a Samsung helyett egy komáromi cég nevét hagyta a diáján. A tankönyvízű előadást többször is bekiabálásokkal szakították félbe.  

De az sem nyugtatta meg a közönséget, hogy a Katasztrófavédelemnek 42 nap alatt le kell zavarnia az engedélyeztetési eljárást, mivel a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a gyár építését. Ráadásul ehhez még a környezetvédelmi hatóságokat sem kell bevonniuk. Ezen a ponton a közönség már azt kiabálta be, hogy „a mi adónkból élnek, minket szolgáljanak”.

De az még a közmeghallgatáson sem derült ki, hogy pontosan mekkora lesz a gyár, mert bár a most kért engedély öt gyártósor működését teszi lehetővé, a Samsung vezetője a fórumon arról beszélt, hogy nincsenek fix terveik, és ha a piaci igények úgy alakulnak, akkor természetesen folytatják a bővítést. 

Ezért az iparosításba beletörődő lakosok azt kérték a gyártól, hogy ha már úgyis egymás mellett kell élniük, a Samsung valahogy kompenzálja a veszteségeiket, mert a lakásaik már sosem fognak annyit érni, mint 2016 előtt. Ezt a lehetőséget a cég még nem vizsgálta.