A 24.hu tárta fel tavaly szeptemberben, hogy Budafok-Tétény előző, még fideszes vezetésű önkormányzata milliárdos megbízást adott egy olyan cégnek, amelynek tulajdonosa  amelynek tulajdonosa régről ismeri az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetőjét. (Egykor cégtársak voltak, az irodavezető feleségének pedig rokona a nyertes cég tulajdonosa.)

Ez azért problémás, mert a megbízást egy az irodához tartozó területen kapta a cég: földutakat kellett leburkolniuk.

Az önkormányzat ráadásul közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül bízta meg a Nova-Bau Kft.-t a munkával, amit úgy tudott legálisan megtenni, hogy részekre bontotta az eredeti tervek szerint összesen 1,2 milliárd forintos (végül 1,7 milliárdért teljesített) útépítési projektet, a kis tételek így nem voltak közbeszerzés-kötelesek.

A cikk (és a Transparency International jelzése) nyomán a Közbeszerzési Hatóság vizsgálta az ügyet, és megállapította ugyan, hogy

„Az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a közpénzekkel való felelős gazdálkodás egyik alapvető rendelkezésének számító részekre bontás tilalmát és az ezzel szoros összefüggésben álló egybeszámítási kötelezettséget”

A Közbeszerzési Döntőbizottság az öt részre bontott projekt két részénél állapította meg, hogy nem lett volna szabad szétbontani, ez a két rész pedig összesen 232 millió forintba került. A maximálisan kiszabható büntetés ennek 10 százaléka, vagyis 23 millió forint lett volna,

Az önkormányzat viszont 3 millió forinttal megúszta a dolgot.

Ez a szabálytalannak ítélt építési munkák árának mindössze 1,3 százaléka, az egész 1,7 milliárdnak pedig csak 0,17 százaléka - írta csütörtökön a lap.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után reagált a Közbeszerzési Hatóság, azt írják:

„A Transparency International Magyarország közérdekű bejelentését a Közbeszerzési Hatóság részletesen kivizsgálta. A vizsgálat eredményeként a Hatóság megállapította, hogy a közérdekű bejelentésben szereplő tételek pusztán egynegyede lehetett jogsértéssel érintett, amelyek esetében a Hatóság jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati eljárás során megállapításra került, hogy a teljes – 1,7 milliárdos – projekt mindössze töredékében – 232 millió forintos értékben - volt tetten érhető jogsértés, ezért a Döntőbizottság által kiszabott bírság kiszámításának alapját nem képezhette a teljes összeg.

A Döntőbizottság minden esetben mérlegeli, milyen mértékű az adott jogsértés, és az is szempont a bírság kiszabása során, hogy az ajánlattevő az elmúlt években követett-e el jogsértést. Mivel korábbi jogsértés nem állt fent, mindez jelentős bírságcsökkentő tényező volt jelen esetben.

A Közbeszerzési Döntőbizottság nem vizsgálta az összeférhetetlenség kérdését, a jelen ügyben ugyanis a közbeszerzési törvénybe ütköző összeférhetetlenségi eset a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján nem volt feltárható. A közérdekű bejelentésben említett ismeretség önmagában nem alapoz meg a közbeszerzési törvénybe ütköző összeférhetetlenséget, annak további feltételei vannak (közbeszerzési eljárás előkészítésébe, lefolytatásába történő bevonás, mely sértheti a verseny tisztaságát), amely feltételeket – az európai uniós bírósági joggyakorlatnak is megfelelően – objektíve igazolni kell.

A Döntőbizottság határozata itt érhető el.”