Az amerikai palaolaj- és palagázbányászatból is elindulhat a következő gazdasági válság
2018 szeptember 27., 04:01
A legnagyobb olajcégek rengeteg műanyagot készülnek a világra szabadítani
A Yale Environment360 és a Wired közös cikkben írt arról, hogy a legnagyobb olajipari óriások, így az ExxonMobil, a Shell és a Saudi Aramco mind növelni akarják a műanyaggyártásuk mértékét az elkövetkező években.
A cikkben idézett elemzések szerint a vállalatoknál arra számítanak, hogy a klímaváltozás miatt meghozott intézkedések miatt csökkenni fog a világban a fosszilis energiahordózók iránti kereslet és ezért új piacok felé akarnak nyitni.
Jelenleg a kőolaj-felhasználásnak mintegy 14 százalékát teszik ki a petrolkémiai anyagok, azaz többek között a műanyagoknak az előállítása, és az előrejelzések szerint 2020 és 2050 között a kőolaj iránti kereslet növekedésének mintegy feléért felel majd ez az ágazat. A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint is a műanyaggyártás mértéke a duplájára nőhet a következő 20 évben.
A műanyaggyártás komoly előretörésére lehet számítani az Egyesült Államokban, ahol az alacsony földgázárak miatt a palagázt rétegrepesztéssel kinyerő termelőknek sok gondjuk akad azzal, hogy mit kezdjenek a repesztés során melléktermékként felszabaduló etánnal. Elemzők szerint a műanyaggyártás jelenthet számukra lehetőséget arra, hogy az amúgy sokszor egyelőre csak veszteséget termelő repesztés mellé profithoz is jussanak.
A Shell például most épít egy hatmilliárd dolláros üzemet Pennsylvania államban, és a tervezett 2020-as nyitás után évi 1,6 millió tonna műanyagot állíthatnak majd itt elő. Nem véletlenül beszélnek már sokan az amerikai műanyagipar reneszánszáról, melyben nemcsak csomagolóanyagokat és egyszer használatos műanyagtárgyakat gyártanak, hanem hosszabb távon használható eszközöket, például karosszériákhoz vagy építkezésekhez.
A cikk szerint 2010 óta a vállalatok több mint 200 milliárd dollárt fektettek összesen 333 műanyag- és egyéb vegyipari projektbe az Egyesült Államokban: ez új üzemek építése mellett régiek kibővítését is fedi. És vannak köztük bőven olyan beruházások, melyek jelenleg az engedélyekre várnak, 2020 épp ezért egy kritikus év lehet. Ha ugyanis e beruházások többsége zöld utat kaphat, akkor az amerikai gazdaságban hosszú időre nagyon meghatározó maradhat a műanyaggyártás.
Mint a Yale környezetvédelmi lapjának szerzői írják, ennek hatása messze túlmutat a hulladék problémáján, ami a műanyag emlegetése kapcsán a legtöbbször felmerül. Ugyanis mind a műanyag gyártása, mind későbbi sorsa komoly forrása a károsanyag-kibocsátásnak.
Az Center for International Environmental Law elemzése szerint jelenleg a műanyaggal összefüggő éves széndioxid-kibocsátás 900 millió tonna, és ez 2030-ra 1,3 milliárd lehet, ami háromszáz szénerőmű teljesítményének felel meg. A kibocsátáshoz pedig a műanyag életciklusának szinte minden fázisa hozzájárul: az energiaigényes kőolaj-kitermelés után rengeteg energia szükséges az etán megtöréséhez: például az erre a feladatra tervezett Shell-üzem egy évben annyi szén-dioxidot eregethet majd a levegőbe, mint 480 ezer autó. Becslések szerint az összes műanyag 12 százalékát később elégetik, ami nemcsak veszélyes anyagokat juttathat a légkörbe, de még több üvegházhatású gázt is.
A műanyagipari szereplők szerint a műanyagnak számos környezetvédelmi előnye van, például könnyebbek és energia-hatékonyabbak lesznek tőle az autók, szigeteli az otthonokat, segít hosszabb ideig megőrizni az élelmiszerek fogyaszthatóságát, csökkentve ezzel a pazarlást. És szerintük minden más, e célokra felmerülő anyagoknak is megvannak a maguk hátrányai, és az iparági szereplők nem győzik hangsúlyozni, hogy a legtöbb műanyagterméket nem egyszeri használatra szánják.
Ennek ellenére a cikk szerint a fejlett országokban a fogyasztók kényelmi szokásai, például hogy az emberek szeretnek menet közben enni és inni, még mindig nagyban hozzájárulnak a műanyag eszközök terjedéséhez. Nem meglepő módon az Egyesült Államokban jóval nagyobb az egy főre jutó éves műanyaghasználat, mint Ázsia egyes országaiban, beleértve Kínát is.
Az új műanyagipari üzemek nyitása persze politikai kérdés is: az amerikai államok vezetői örülnek az új munkahelyeknek, még ha ezt az iparágat közismerten sok szennyezéses ügy is kísérte. Pennsylvania állama például 1,6 milliárd dolláros adókedvezménnyel köszöntötte a Shell új üzemét, ami a valaha volt egyik legnagyobb hasonló támogatás az állam történetében.
A cikk kitér arra is, hogy az iparág számára aggodalmat okoz, hogy egyre inkább terjednek az olyan jogszabályok, melyek a műanyagok visszaszorítását célozzák: az Európai Unió például 2021-től tilt be egy rakás egyszer használatos műanyag eszközt, de már 8 amerikai államban és számos városban is betiltották az egyszer használatos zacskókat. Ennek ellenére a műanyag iránti globális kereslet nem lankad, sem a fejlett, sem a fejlődő országokban, és az iparágban 4 százalékos éves bővüléssel számolnak.
Az éves termelés mértéke így is megduplázódott már 2000 óta, amit többek között a gyártás alacsony költségei és a műanyag sokféle felhasználási lehetősége magyaráz. Ugyanakkor ezt a bővülési igényt sokszor nem a fogyasztók, hanem a különböző élelmiszeripari és egyéb vállalatok hajtják előre, akik kéretlenül is műanyagba csomagolják termékeiket.
És ugyan a műanyagipari szereplők nagyon fogadkoznak, hogy meredeken nőni fog az újrahasznosított műanyag termékek aránya, piaci elemzések szerint sem a technológiai feltételek, sem a logisztikai lehetőségek nem adottak ehhez. Az újrahasznosítás nem egy egyszerű feladat, és komoly fennakadást is okozott számos országban, amikor Kína 2018-ban nemet mondott a külföldről hozott műanyagszemét befogadására. Az elemzők szerint nem érdemes számítani arra, hogy a közeljövőben az újrahasznosított műanyagok aránya az összes műanyagtermelés 10-12 százalékánál nagyobb legyen.
A lapoknak nyilatkozó szakértők attól félnek, hogy az újabb üzemek által megnövelt termelés miatt a gyártók új utakat fognak keresni, hogy a műanyag termékeiket a piacra juttassák, akár lenne erre fogyasztói kereslet, akár nem.
Ezt láttuk a múltban is: egyre több és több terméket kezdtek el műanyagba csomagolni. És ha csak nem lassul le a termelés, mindig fognak találni egy újabb terméket, amit be lehet tekerni műanyaggal. – mondta erről Robin Waters, az IHS Markit műanyagipari elemzője.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.