A világ gyorsabban és jobban reagált a koronavírus megjelenésére, mint korábbi hasonló helyzetekre

A Magyar Tudományos Akadémia két elismert virológus kutatót kért fel, hogy foglalják össze, mit tudunk jelenleg a Vuhan városából kiindult koronavírus-járványról, mekkora az esélye a vírus magyarországi elterjedésének, illetve hogy mit tehetünk a fertőzés megelőzése érdekében.

Dr. Jakab Ferenc és dr. Kemenes Gábor (a Szenágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának szakemberei) részletes, hosszú anyaga az MTA.hu-n olvasható, legfontosabb álljtasai az alábbiak:

Mi ez és honnan jön?

• A járvány jelenlegi epicentruma Kínára korlátozódik, Kínán kívüli megbetegedéseket csupán behurcolt esetek.
• A SARS- (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS- (Middle East Respiratory Syndrome) koronavírushoz hasonlóan denevérekben van az új vírus genetikai „elődje”.
• A vírus jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba.

• Az elmúlt évtizedben hazánkban is folytatott denevérvirológiai kutatásoknak köszönhetően már jól ismert a denevér-koronavírusok földrajzi elterjedése, genetikai diverzitása és evolúciós mechanizmusaik, így ez a mostani esemény is várható volt.

Halálozási arány, fertőzöttek jellemzői

• Az első komolyabb klinikai tanulmány szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15%). A betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt.
• Az eddigi adatokból úgy tűnik azonban, hogy a halálozási arány nem fogja meghaladni a 2002–2003-as SARS-járványét.
• Rendkívül fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy fertőzött betegekkel. A SARS-világjárvány idején úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet.
• Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az elszigetelést fenntartani.

A világ jobban reagált, mint bármikor korábban

• A világ egészségügyi rendszerei jobban és gyorsabban reagáltak, mint bármilyen korábbi járvány idején.
• A technikai eszközök és tudományos módszerek fejlettsége lehetővé tette, hogy napokon belül megállapítsák és közzétegyék a vírus genomjának adatait, így nagyon gyorsan elkészült az első diagnosztikai teszt.
• A WHO egész sor eljárásrendet és technikai javaslatot dolgozott ki a járvány kezelésére.
• Már megismertük a vírus receptorhasználatát, elindult a vakcinafejlesztés.
• Még így is több év lehet, mire a hatékony vakcina ténylegesen forgalomba is kerül.
• A fertőzés klinikai tüneteit hetek alatt megismerték, a vírus evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követik.

Magyarországra is átterjedhet a járvány?

• Az esetszámok növekedése egyelőre nem mutat csillapodó tendenciát, a Kína által életbe léptetett, példa nélküli karanténintézkedések még nem fejtettek ki látható hatást.
• Minden esély megvan rá, hogy Magyarországon is megjelenjen a vírus. A kérdés talán nem is az, hogy megjelenik-e, inkább az, hogy mikor.
• Fel kell készülni a betegek érkezésére, mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén.
• A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány!

Mi tehetünk?

• Gyakori kézmosás, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, arc érintésének kerülése és akár szájmaszk viselése.
• Ha valóban járványügyi helyzet alakul ki, kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást.
• Ilyen esetben követni kell a járványügyi hatóságok utasításait.
• A hasonló járványok elkerülése érdekében hatásos lenne a „SARS-gyárként” működő zsúfolt állatpiacok szabályozása, a vadállatok világméretű illegális kereskedelmének visszaszorítása.
• A következő években a hasonló események gyakorisága nőhet, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a hatás.