Orbán szerint nem sportszerű a tervezett uniós költségvetés
2020 február 03., 11:47
Négy EP-frakció, köztük a néppárt is követeli, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az EU-s pénzek kifizetését
"Ez alkalommal is szeretnénk megerősíteni, hogy szükségét látjuk egy új mechanizmus létrehozásának az EU-s költségvetés védelmében ott, ahol a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, vagy rendszerszinten fenyegetik az európai értékeket".
Többek között ez is olvasható abban a levélben, amit az EP négy frakciójának vezetője küldtek csütörtökön Charles Michel tanácsi elnöknek, a 2021-28-as EU-s költségvetés ügyében. A költségvetésről február 20-án tárgyalnak a tagállamok vezetői Brüsszelben.
Az aláírók között van Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője - az EP-ben ebben a csoportban ülnek a fideszes képviselők is, bár a párt tagságát tavaly márciusban felfüggesztették. A levelet az európai szocialisták, a liberálisok (Európa Megújítása frakció) és a zöldek parlamenti csoportjának vezetői írták még alá.
A bekezdés megfogalmazása - "rendszerszintű fenyegetés" - egyértelműen Magyarországra és Lengyelországra utal, mert e két tagállammal szemben folyik eljárás a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettsége miatt, az EU alapszerződésének hetedik cikkelye alapján.
Büntetnének
Már évek óta napirenden van, hogy 2021-től az uniós támogatások feltételei közé bekerüljenek jogállamisági kritériumok. Ezek érvényesítését nehezíti, hogy több tagállam, például Magyarország, nem csatlakozott az európai ügyészséghez, azaz jelenleg nincs erős uniós ellenőrzése az esetleges visszaéléseknek. Ezért új mechanizmus beépítését több nyugati tagállam is szorgalmazza, köztük a legnagyobb befizetők, például Németország vagy Svédország is.
A magyar kormány elzárkózik ettől a javaslattól. Az eddigi vitákban azt képviselte, hogy nem lehet objektívan mérlegelni a jogállamiság vagy az európai értékek betartását, és ezért Budapest nem fogadná el, ha egy brüsszeli intézmény végezné e vizsgálatokat. A magyar kormány legfeljebb abba menne bele, ha a tagállamok által delegált szakértők egymásról készítenének jelentéseket.
Az EP-frakcióvezetők levelét a Facebookon megosztó Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint Magyarország súlyos pénzektől eshet el Orbán Viktor illiberális politikája miatt, hiszen a szerzők azzal fenyegetnek, hogy az EP megvétózza a költségvetést, ha feltételeik nem teljesülnek.
Más pontokban nagy az összhang
A levél más bekezdéseiben olyan követelések is vannak, amelyekkel a magyar kormány is egyetért, például hogy a mezőgazdasági- és kohéziós támogatások mértéke ne csökkenjen. Nagy-Britannia kilépése miatt éves szinten nettó 3600 milliárd forint esik ki a költségvetésből, ezért a tagállamoknak jövő évtől vagy többet kell beletenniük a közösbe, vagy pedig húzni kell valahonnan, miközben klímavédelmi beruházásokra, határvédelemre, kutatásra és hadiiparra eleve többet szánnának a tagállamok. Emiatt éles viták vannak a nettó befizetők, és a "kohézió barátai" nevű, a közösből a tagdíjuknál többet kivevő országok között.
Charles Michel tanácsi elnök február 20-ra rendkívüli csúcsot hívott össze a következő költségvetés megtárgyalására, ami előtt az összes résztvevővel négyszemközt tárgyal, Orbán Viktorral például február 3-án találkozott. Akkor Orbán nagyon szidta a napirenden lévő költségvetési tervet, amiben egyébként jó 20 százalékos csökkentése szerepel a Magyarországnak járó támogatásoknak. "Az alapkoncepciója a költségvetésnek nem sportszerű. Ahogy itt mondják, vagy itt kell mondani: unfair" - mondta a tárgyalás után.
Ebből a csökkentett keretből vonhatnának el további pénzeket, ha bevezetnék a jogállamisági feltételeket, és a magyar kormány elbukna az új mechanizmus vizsgáján.
Orbán hétfőn Berlinben is tárgyalt az új költségvetésről, Angela Merkel német kancellárral. A találkozó után nem adtak ki nyilatkozatot, de a tárgyalás előtt a magyar miniszterelnök megengedőbb hangnemben beszélt a kompromisszum lehetőségéről, mint az előző héten Brüsszelben. Azt mondta, hogy Merkel és ő is vett már részt hasonló vitákban, és a tapasztalatai alapján úgy érzi, hogy meg tudnak majd egyezni: "Máshonnan indulunk, más a német nézőpont, és más a magyar nézőpont, de vagyunk néhányan, nem sokan, talán hárman vagy négyen a mostani vezetők között, aki nem az első költségvetését fogja megcsinálni, hanem már hét évvel ezelőtt is részt vett a költségvetés elkészítésében. Tudjuk, hogy kell ezt csinálni, és bár messziről indulunk, és máshonnan nézzük a kérdést, biztos vagyok benne, hogy a végén találunk megállapodási lehetőséget, amely mindenkinek jó lesz majd."
A 20-i csúcson senki sem vár végleges megegyezést, általános vélemény Brüsszelben, hogy az csak a második félévben, a német elnökség idején várható (jelenleg Horvátország a soros elnök, de a most napirenden lévő költségvetési tervezetet még az előző, finn elnökség terjesztette be). Ahogy az Európai Parlamentnek, úgy az egyes tagállamoknak is vétójoguk van a végső szavazáskor.
Mivel a levelet elküldő négy frakciónak együtt stabil többsége van az EP-ben, ezért szempontjaikat mindenképpen figyelembe kell vennie a tanácsnak. Valamiféle jogállamisági feltételrendszert így várhatóan be kell építeni az új költségvetésbe, a kérdés leginkább az lesz, hogy ezt ki és hogyan ellenőrzi majd, és a kohéziós pénzek mekkora részét érintheti egy esetleges büntetés.