Iránban szabadjára engedték a koronavírust

Egészségügy
2020 március 03., 05:20

A világon végigsöprő koronavírus-járvány legabszurdabb jelenetére Iránban került sor február 24-én. A betegséggel kapcsolatban egy kollégájával együtt sajtótájékoztatót tartó egészségügyi miniszterhelyettes a felvételek tanúsága szerint egészen látványosan betegnek tűnt. Egy nappal később pedig már be is jelentették, hogy Iradzs Harirsit is megfertőzte a vírus. A jelenet egyfelől megmutatta, milyen abszurd az élet egy diktatúrában, másrészt a globális közvélemény figyelmét is ráirányította az egészségügyi szakemberek által már kapiskált tényre: Kínát leszámítva eddig Iránban végezte a legsúlyosabb pusztítást a koronavírus.

Védőmaszkok Teheránban
photo_camera Védőmaszkok Teheránban Fotó: Abedin Taherkenareh/MTI/MTVA

De hogy ez a pusztítás pontosan mekkora, azt nem tudjuk, és éppen azért nem tudjuk, amiért ekkora a pusztítás: az iráni hatóságok totális inkompetenciája és hazudozása miatt. Az iráni állami tévé hétfői jelentése szerint az országban 1501-en fertőződtek meg koronavírussal, és a járvány eddig 66 halálos áldozatot követelt. Már ezek a számok is azt jelentenék, hogy Iránnál csak Kínában magasabb a halottak száma, a BBC perzsa kiadása viszont már a múlt héten 210 halottról tudott, állításuk szerint az iráni kórházak számait összesítve jutottak erre.

A valóság azonban minden bizonnyal a BBC adatainál is sokkal súlyosabb, vagy ha most még nem az, akkor hamarosan az lesz. Szemben a világ összes többi országával, az irániak ugyanis egészen február legvégéig gyakorlatilag semmit nem tettek a koronavírus megfékezéséért, ami így szabadon terjedhetett egy olyan országban, ami egyébként sem a magas színvonalú egészségügyi ellátásáról híres.

Iránban eleve azt is csak nagyon lassan ismerték el a hatóságok, hogy az országban egyáltalán megjelent a koronavírus. Nagyon úgy tűnik, hogy ennek az volt az oka, hogy a hatalom nem szerette volna, ha ezért korlátozni kellett volna a február 21-i választások előtti, központilag szervezett tömegdemonstrációkat. Azt pedig végképp el akarták kerülni, hogy a választók esetleg a szavazóhelyiségekben büntessék az inkompetensnek tűnő hatalom jelöltjeit.

Ilyen halogatás a világban máshol is volt - például az epicentrum kínai Vuhanban is - Iránban viszont a koronavírus hivatalos megjelenése után sem vették komolyan az egészségügyi vészhelyzetet, sőt. Szemben Szaúd-Arábiával, ahol még azt is bevállalták, hogy ideiglenesen kitiltsák az országból a külföldi zarándokokat, az iráni vallási és politikai vezetők felelőtlen és abszurd döntéseikkel maguk is aktívan hozzájárultak a vírus terjedéséhez. A szaúdiak gyakorlatilag lezárták Mekkát, az irániak viszont még a koronavírus megjelenése után is kifejezetten biztattak mindenkit, hogy nyugodtan utazzanak Komba, az ország egyik legnagyobb városába és második legfontosabb síita zarándokhelyére.

Ma már tudjuk, hogy a koronavírus Iránban éppen Komban jelent meg először, ahova Kínából érkezhetett. A több mint egymilliós városban, ahova folyamatosan érkeznek nem csak Iránból, hanem az egész világból a síita zarándokok, a vírus tökéletes táptalajra talált. Az hagyján, hogy ezek a zarándokok gyakran zsúfolt, nem túl tiszta szálláshelyeken szállnak meg, de a zarándoklat legfontosabb helyszínén, Fatima al Mazumeh mauzóleumában mintha mindent egy ilyen vírus terjesztéséért csinálnának. Itt a gyakran transzszerű állapotban zokogó zarándokok igyekeznek minél alaposabban megérinteni a sírt védő fémrácsot, amelyen így mindenféle testnedvek rakódnak le, várva a következő érintést.

A járványveszély még laikus szemmel is nyilvánvaló egy ilyen helyen, de az iráni illetékesek ennek ellenére jó ideig nemhogy nem tettek semmit ennek megfékezésére, hanem olyanokat nyilatkoztak, hogy mindenki nyugodtan utazzon csak Komba, ami a síiták hite szerint egyébként is a gyógyulás helyszíne, nem a betegségé. Kom egyik legfőbb vallási vezetője egyenesen arról beszélt, hogy tilos a város köré bármilyen vesztegzárat vonni. Az ilyen nyilatkozatok hatására olyan videók kezdtek megjelenni az interneten, amin a fanatikus hitüket bizonyítani igyekvő zarándokok szabályosan nyalogatták a Reza imám nővérének sírját védő fémrácsot. Majd hazautaztak, ki tudja hol és hány embert megfertőzve.

Iránban nem csak az egyszerű zarándokok, hanem a hatalom képviselői is teljesen felelőtlenül viselkedtek a koronavírus megjelenése után. A cikk elején említett miniszterhelyettes esete önmagában is súlyos lenne, de ami igazán drámaivá teszi, hogy egyáltalán nem ő volt az egyetlen az ország legfelső vezetéséből, akit megfertőzött a vírus.

A New York Times csütörtöki összegzése szerint legalább hét hivatalos személy betegedett meg, köztük az ország legnagyobb hatalmú nője, Maszumeh Ebtekar család- és nőügyi alelnök is. Ebtekar az utóbbi hetekben számtalan kormányülésen és egyéb magas rangú tárgyaláson vett részt, így teljesen reális az esélye annak, hogy a legmagasabb iráni körökben még bőven lesznek megbetegedések. Mivel ezekben a körökben igen magas a hetven év felettiek aránya, akikre a koronavírus a legnagyobb veszélyt jelenti, egyáltalán nem kizárt, hogy haláleseteket is okozzon. Az említett hét fertőzött közt például még nem volt ott az a Mohammad Mirmohammadi, aki Irán de facto vezetőjének, Hamenei ajatollahnak a legszűkebb tanácsadó testületében is ott ült, és akinek koronavírus okozta halálát hétfőn jelentették be.

A teljes káoszban voltak olyan abszurd esetek is, mint az iráni női futsalválogatott kiválóságáé, aki videóban volt kénytelen bejelenteni, hogy hiába írják az újságok, hogy meghalt koronavírusban, és hiába búcsúzott el tőle hivatalos üzenetben a futballszövetség is, ő bizony életben van. Ahogy a világon mindenhol, Iránban is sok a hamis információ és pletyka a járvány kapcsán, csak náluk még súlyosabbá teszi, a helyzetet, hogy ezeket részben hivatalos szervek és az ezek által irányított sajtó is terjeszti, másrészt hogy a nép jelentős része egyáltalán senkiben sem bízik.

Fertőtlenítés Komban
photo_camera Fertőtlenítés Komban Fotó: MEHDI MARIZAD/AFP

A koronavírus kapcsán már Kínában is kiderült, hogy hiába a vasszigorral működtetett diktatúra, válsághelyzetben megnehezíti a cselekvést, hogy a hatalom hazudozásához szokott emberek egyszerűen nem bíznak abban, hogy ezúttal a javukat akarják. Iránban azonban ennél is súlyosabb a helyzet. Egyrészt mert hiába egy sötét diktatúra ez is, csak brutális módszereiben hasonlít a kínai rendszerre, közben meg sem közelíti annak rémisztő hatékonyságát. Másrészt pedig mert a koronavírus éppen akkor érkezett meg Iránba, amikor a negyven éve hatalmon lévő síita teokráciában talán legkevésbé bíznak annak alattvalói.

Iránban 2019 novemberében rendszerellenes tömegtüntetések voltak, amiket a hatalom erőszakkal, számtalan halálos áldozat árán tört le. 2020 elején az amerikaiak megölték az ország legnagyobb hatalmú katonai vezetőjét, Kászim Szulejmánit, ami után az irániak véletlenül lelőttek egy ukrán utasszállító repülőgépet. A gép tragédiája és az azt követő hazudozás az iráni vezetés részéről egyszerre mutatta gonosznak és reménytelenül inkompetensnek a rendszert, amelynek alig néhány héttel később jószándékúnak és profinak kellene látszania ahhoz, hogy hatékonyan tudjon küzdeni egy halálos járvány ellen.

Február utolsó napjaiban az iráni vezetés is elkezdte komolyabban venni a fenyegetést. Iskolákat zártak be, kulturális és sporteseményeket fújtak le, és a muszlimok számára a hét legfontosabb eseménye, a pénteki nagy közös ima is elmaradt. Ez kétségtelenül egy lépés a jó irányba, csak sajnos lehet, hogy már későn, amikor a járvány az országban olyan méreteket öltött, hogy azzal szemben a 83 millió lakosú ország egészségügyi rendszere esélytelen, hiába próbálják meg most behozni a lemaradást. Hétfőn egy ausztrál egészségügyi szakember már arról beszélt, hogy aki Iránban járt, az nagyjából akkora veszélynek lett kitéve, mintha Vuhanban járt volna.

A koronavírus megjelenése után, amikor már világos volt, hogy itt globális járvány lesz, a szakértők közül sokan megjegyezték, hogy a betegség igazán nagyot a szegény, rossz egészségügyi ellátású vidékeken fog pusztítani. Irán ilyen hely, ahol az illetékesek bénázása sokat rontott a helyzeten. De fontos megemlíteni, hogy a régióban Afganisztántól a szíriai menekülttáborokig a koronavírus sok helyen még jobb táptalajt fog találni.