Óriási sebességgel terjed a koronavírus a svéd idősotthonokban

A svéd Aftonbladet napilapban jelent meg egy hosszú írás arról, hogyan kezeli Svédország a koronavírus-járványt, milyen ennek a nemzetközi fogadtatása, és mik az ezzel járó problémák a skandináv országban. 

A cikk arról szól, hogy a svéd modell, amely relatíve alacsony korlátozásokkal jár, egyáltalán nem működésképtelen, hiszen az áldozatok száma, illetve aránya nem kiemelkedő európai összehasonlításban. (Svédországban valamivel több mint 10 ezer fertőzöttet regisztráltak április 11-ig, és 887 áldozata van a járványnak.)

A svédek rengeteg olyan óvintézkedést vezettek be a közösségi tereken és a közösségi közlekedésben, amelyek hatékonynak bizonyultak. Az emberek a cikk szerint felelősen közelítik meg a problémát, és sok jótékonysági felajánlás érkezik a szükséges helyekre. 

Van viszont egy olyan halmaza a problémának, ami eszkalálódni látszik. Éspedig az idősotthonok. A stockholmi idősotthonokban a lap szerint egyenesen tragikus a helyzet. A fővárosi régióban minden harmadik ilyen intézményben megjelent már a vírus, és 150 ember meghalt. A városban minden második idősotthon érintett.   

Az egyik idősotthon korábbi üzemeltetője, Lars Lindeberg az állami SVT televíziónak azt nyilatkozta, hogy ebben semmi meglepő nincs: a személyzet nem volt és nincs kiképezve ilyen helyzetekre, és a szükséges védőfelszerelésekkel sem rendelkeznek. Nem kapnak táppénzt, nem tudnak otthon maradni, ha tüneteket produkálnak; ráadásul óradíjban vannak fizetve, és alig tudják fizetni a lakbérüket. 

A szociális szféra bérszintjét hosszú ideje alacsonyan tartják, ygy aztán az alkalmazottak nem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak a munkából, ha mondjuk betegek. Ezzel pedig kockázatot jelentenek a bentlakókra. 

A munkaerőpiacon a betegszabadság segít. De vannak olyan pozíciók, ahol ezzel nagyon nehéz élni, és olyan munkák, amiket nem lehet otthonról elvégezni. És a gondozók munkája ilyen. 

Az SVT szerint az ország 21 régiójából 15-ben a járvány már elérte az idősotthonokat. A szociális ágazatban dolgozók ezét most azért lobbiznak, hogy minél több térségbe, és intézménybe eljussanak a megfelelő felszerelések. 

Még ez sem biztos, hogy elengendő segítség lesz ahhoz, hogy ne haljanak meg tömegek az idősotthonokban; legalább ekkora problémát jelent ugyanis a személyzetek egészségügyi képzetlensége. Azt pedig még nehezebb lesz ilyen rövid idő alatt pótolni. (Aftonbladet)