A magyar állam minden bizonyíték és védekezési lehetőség nélkül tönkretette egy diák életét
Magyarországon március 4-én hivatalosan két iráni fertőzöttel indult el a koronavírus okozta járvány. Miután az iráni fertőzöttek és azok, akik érintkezhettek velük, kórházi karanténba kerültek, a kormány médiájában számos anyag jelent meg arról, hogy az irániak randalíroztak, veszélyeztették az egészségügyi dolgozókat, és nem tartották be a járványügyi szabályokat. Ezt követően a magyar kormány keményen lépett fel.
Az idegenrendészeti hatóság 13 iráni diákot utasított ki az országból.
A Partizán alaposan utánajárt az egyik diáklány történetének. A 33 éves gyógyszerészhallgató kilenc éve élt Magyarországon, itt fizette a tandíját, magyar barátai voltak, tanulmányait maga finanszírozta. Az elmúlt 9 év alatt semmilyen jogsértést nem követett el.
Március 12-én az iráni diáklányt sorstársaival együtt elengedték a Szent László Kórházból, ahová korábban karanténba helyezték. Egy papírt alá kellett írnia, amiben vállalta, hogy megjelenik a bevándorlási hivatalban. Ott másnap közölték vele, hogy kiutasítják az országból.
„Ön a fenti napon (2020. március 07.) 20 óra 30 perc körüli időben a kijelölt szobát, agresszív viselkedése során, elhagyta és oda az intézmény ápoló személyzetének többszöri felszólítására sem tért vissza.”
Tehát a gyanúsítás szerint a lány március 7-én szabályt szegett, elhagyta a karantént és agresszív volt. Ezzel szemben az iráni lány zárójelentéséből kiderült, hogy az ominózus időpontban, amikor az állítólagos rendbontás megtörtént, nem volt a kórházban. Csak este 11 óra után vették fel őt a László Kórházban, és csak másnap hajnalban helyezték el a kijelölt szobában.
Tehát 7-én este, fél kilenckor nem hagyhatta el a karantént, nem viselkedhetett agresszíven, mert nem volt ott.
De nemcsak az időponttal van gond, hanem a helyszínel is, ugyanis a gyanúsításban az szerepel, hogy engedély nélkül elhagyta a neki kijelölt 131-es szobát, de ez lehetetlen, mivel a kórházi dokumentumokból kiderül, hogy őt a 132-es szobába helyezték el. Járványhelyzetben, potenciális fertőző betegek karanténjával kapcsolatos körültekintően dokumentált adatokról beszélünk, amiknek a mostani helyzetben sorsdöntő fontosságuk van.
A diáklány ezeken felül határozottan tagadja, hogy elhagyta volna a szobáját, és állítása szerint senkivel semmilyen konfliktusba nem keveredett az eljárás során.
Miután fény derült rá, hogy mind a gyanúsítás helyével, mind időpontjával gond van, a rendőrség egyszerűen módosította az adatokat. Átírták az időpontot és a helyszínt, hogy azok nagyjából megfeleljenek a kórházi dokumentumokban szereplőkkel, kivették a vádból az agresszív viselkedést, és benne hagyták, hogy az iráni lány engedély nélkül elhagyta a szobáját.
A lányra egyetlen egészségügyi dolgozó sem tett terhelő vallomást, ráadásul a diák kórházban jelenlévő volt évfolyamtársai a hamis tanúvallomás terhe mellett állítják, sőt írásban tanúsítják, hogy a gyanúsított semmilyen jogsértést nem követett el a karanténban. A két külföldi évfolyamtárs meg is szólal a Partizán anyagában:
„Semmit nem mondtak arról, hogy mit kéne tennünk vagy hogy kéne viselkednünk a kórházban, így én semmilyen szabályról nem tudtam. Ezért sokkolt, amikor láttam a médiában, hogy nem tartottuk be a szabályokat. Egyáltalán semmilyen szabályzatot nem kaptunk.”
A tanúkat, akik igazolhatták volna, hogy az iráni lány nem szegett szabályt, sőt nem is tartózkodott a kórházban az ominózus napon, a rendőrség nem hallgatta meg.
Tóth Balázs (Magyar Helsinki Bizottság) az iráni lány ügyvédje elmondta, hogy a rendőrségnek neki kellett benyújtania azokat a kórházi dokumentumokat, amik a napnál világosabban bizonyítják, hogy abban az időpontban, amikor az állítólagos járványügyi szabályszegés megtörtént, akkor az ügyfele nem is volt a kórházban.
Az ügyvéd azt mondja, hogy 100%-ig biztos benne, hogy itt egy teljesen ártatlan embert vádolnak egy olyan bűncselekmény elkövetésével, aminek a következménye a kiutasítás.
Ez azt jelenti, hogy az iráni lány a tanulmányait nem fejezheti be, és az EU területére sem léphet be az elkövetkező három évben. Tóth Balázs hozzátette, hogy ha ebben az ügyben bármi pozitívum van, akkor az az, hogy nagyon emberi, megértő és tisztességes hangnemben került sor a kihallgatásokra. Teljesen más volt a hangulata a kihallgatásnak, mint ahogy a kormányzati média tálalta az ügyet. Magára a rendőri bánásmódra nem is volt panasza a diáknak. Az, hogy a rendőrök milyen utasítást hajtanak végre, az más kérdés.
A diák másik ügyvédje, Győző Gábor (Magyar Helsinki Bizottság) elmondta, hogy Magyarországon közvetlen jogorvoslati lehetőségre már nincs mód, ezért panasszal fordultak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, illetve a bíróság ítéletével szemben panaszt fognak benyújtani az alkotmánybírósághoz.
„Itt van egy ember, akinek most tönkretették az életét azáltal, hogy rámondták minden bizonyíték és minden védekezési lehetőség nélkül, hogy ő a közbiztonságra veszélyt jelent. Szerencsétlen irániakkal példát statuáltak.”
A kórházi karanténba más külföldi, de nem iráni diákok is bekerültek. Ellenük nem indult eljárás. Kizárólag az irániakat utasította ki a magyar állam.