Országossá tenné a kormány a gödi modellt, és egy tollvonással elvenné számos önkormányzattól az iparűzési adót

POLITIKA
2020 május 13., 08:26

Semjén Zsolt kedd éjszaka benyújtott törvényjavaslata alapján a kormány az egész országra kiterjesztené a gödi modellt, ahol áprilisban egy kormányrendelettel vették el az önkormányzat iparűzésiadó-bevételét.

A javaslat értelmében a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatná azokat a területeket, ahol legalább ötmilliárd forintos, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás zajlik. (Göd esetében még százmilliárd volt a minimum.)

További feltétel, hogy ez a beruházás „a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű” legyen, és „a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja”.

Ezek a területek az egytől egyig fideszes vezetésű megyei önkormányzatok tulajdonába kerülnének, vagyis a települések helyett az iparűzési adót is ők szednék be az itt működő cégektől.A megyei önkormányzatok a településeken megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek támogatására fordíthatnák a pénzt. Legfeljebb három százaléka mehetne a megyei önkormányzat működési költségeire.

A kormány elsőként a gödi Samsung-gyár területét minősítette át kiemelt gazdasági övezetté, amivel a momentumos polgármester, Balogh Csaba szerint hosszú távon veszélybe sodorták a város költségvetésének fenntarthatóságát. A kormány ezután 42 milliárdos fejlesztést rendelt el a területen. A polgármester az Alkotmánybírósághoz, Szél Bernadett képviselő pedig az ombudsmanhoz fordult az ügyben.

Orbán Vikto és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén 2017-ben
photo_camera Orbán Vikto és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén 2017-ben Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

A Semjén-féle javaslat tartalmazza azt a novemberben már beígért módosítást is, ami előírja, hogy a települések által beszedett iparűzési adót elsőként tömegközlekedésre, a fennmaradó összeget pedig a szociális ellátások finanszírozására kell fordítani. A hivatali dolgozók személyi juttatásait, az ehhez kapcsolódó járulékokat és adókat legfeljebb olyan mértékben lehet kifizetni belőle, amilyen mértékben az önkormányzatot az adóerő-képessége szerint „a hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli”.

Amikor ez ősszel felmerült, sokan arra gyanakodtak, hogy a kormány így húzná ki magát a budapesti tömegközlekedés finanszírozásából, már csak azért is, mert Tuzson Bence államtitkár azt mondta, „ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni”.

Csakhogy ez így nem állja meg a helyét, Tarlós éveken át rendszeresen arra panaszkodott a sajtóban, hogy több kormányzati támogatásra lenne szükség a BKV finanszírozásához. Arról, hogy ez milyen fenntarthatatlan állapotokhoz vezetett, részletesen is írtunk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, nem szándékoznak kifarolni a BKV finanszírozásából